A tavaly életbe lépett felvételi-reform óta rendkívül bonyolulttá vált a középiskolai felvételi rendszer. A Hiller István-féle drasztikus átalakítás miatt a gimnáziumok egyáltalán nem szervezhetnek saját, a tantestület által összeállított írásbeli felvételi vizsgát, a hat és nyolc évfolyamos középiskoláknak pedig még a szóbeliztetést is megtiltották. Az iskolák alapesetben kizárólag a tanulmányi eredmények alapján rangsorolhatják a diákokat. Ha azonban egy gimnáziumban nagy a túljelentkezés (az utolsó három évben átlagosan legalább másfélszeres), akkor az iskola kérheti a diákokat, hogy írják meg az egységes, az oktatási tárca háttérintézménye által összeállított központi vizsgát.
A középiskoláknak tavaly október 31-ig kellett nyilvánosságra hozniuk, hogy alapkövetelmény-e náluk a központi vizsga, vagy pusztán tanulmányi eredmények alapján rangsorolnak. A diákoknak ugyan még nem kellett leadniuk középiskolai jelentkezési lapjaikat, arról azonban már dönteniük kellett, hogy megírják-e a legtöbb nívós gimnáziumban alapkövetelménynek számító központi felvételit, azok ugyanis a hét végén megkezdődtek. A központi vizsga egy matematika, valamint magyar nyelv és irodalom feladatlapból áll, mindkettő kitöltésére 45 perc van. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok múlt pénteken, a hagyományos, négy évfolyamosak szombaton tartották a központi vizsgát. Ha valamelyik diák – például betegség miatt – nem tudott részt venni a vizsgán, azoknak január 28-án tartanak pótnapot. A négy évfolyamos, kiemelkedő tudású gyerekeket kereső tehetséggondozó gimnáziumok központi felvételije szombaton lesz. A szülők a vizsga megírásától számított nyolc napon belül megtekinthetik a dolgozatokat, másolatot készíttethetnek róla, és kifogással élhetnek a javítás ellen. A panaszt első körben az iskola bírálja el. Ha a diák ezzel a döntéssel sem ért egyet, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell fordulni, amely három munkanapon belül dönt az ügyről.
A gimnáziumok alapesetben csak a tanulmányi eredmények alapján rangsorolnak, de ha tartanak központi írásbelit, akkor a diákok felvételi pontszámának legalább 50 százalékát az itt nyújtott teljesítmény alapján kell számítani. A központi írásbeli felvételit tartó négy évfolyamos gimnáziumok szervezhetnek szóbelit is, ennek eredménye legfeljebb a pontszámok egynegyedét teheti ki. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok azonban tavaly óta egyáltalán nem élhetnek a szóbeliztetéssel. Az iskoláknak február 11-ig kell értesíteni a központi vizsga eredményeiről a diákokat, akik teljesítményük ismeretében dönthetik el, hova jelentkeznek. A diákoknak annyi jelentkezési lapot kell kitölteniük, ahány intézménybe jelentkeznek. Mindenkinek le kell adni egy tanulmányi adatlapot is, amelyen a bejelölt helyek közötti jelentkezési sorrendet állítják fel. A felvételizők általános iskoláinak feburár 19-ig kell eljuttatni a jelentkezési lapokat az érintett középiskolákba, a rangsorolást tartalmazó adatalapokat pedig a Felvételi Központba. A tanulók március 18-án és 19-én még egyszer változtathatnak a megjelölt iskolák közötti jelentkezési sorrenden. Azokban a hagyományos, négy évfolyamos gimnáziumokban, ahol tartanak szóbeli vizsgát, február 22. és március 13. között rendezik meg ezeket.
A középiskolák április 26-ig értesítik a diákokat arról, hogy melyik középiskolába nyertek felvételt. Aki nem került be sehova, az részt vehet rendkívüli eljárásban. Az Oktatási Hivatal májusban közzéteszi azoknak az intézményeknek a listáját, ahol még van szabad férőhely. A rendkívüli eljárásban a diákoknak már saját maguknak kell intézniük a jelentkezést a kiválasztott iskolában. Egyetlen tanköteles korú gyerek sem maradhat oktatás nélkül: ha valakit ebben a körben sem vesznek fel sehova, akkor annak a lakóhelye szerint kijelölt kötelező felvételt nyújtó iskolába kell majd járnia.
Az utóbbi évek egymást érő oktatási reformjainak átgondolatlanságát mutatja, hogy a nyolc évfolyamos gimnáziumokban is tanulmányi eredmény alapján számítják a felvételi pontokat, ám időközben az oktatási kormányzat alsó tagozatban eltörölte az osztályzást. Az ilyen gimnáziumba felvételiző gyerekek szöveges értékelését az általános iskola intézményi szabályzata alapján változtatják majd át érdemjegyekké, amit a középiskola köteles lesz elfogadni. Furcsa a négy évfolyamos gimnáziumokba felvételiző diákok tanulmányi pontjainak kiszámítása is: a középiskola csak az osztályzatokat veheti figyelembe, a nyelvvizsgát, vagy országos versenyen elért kiemelkedő eredményt nem lehet beszámítani a teljesítménybe.
A szóbeliztetés megtiltása és az egységes felvételi vizsga szakemberek szerint túlságosan könnyű volta tavaly oda vezetett, hogy a 6 és 8 évfolyamos középiskolákban rengeteg gyerek végzett azonos pontszámmal, így az intézményeknek igazságtalan szempontok alapján kellett dönteniük. Azonos pontszám esetén először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót kell felvenni, majd az iskola körzetében lakókat. Ha ezek alapján sem sikerült dönteni, akkor jönnek előtérbe az iskola saját szempontjai, például az, hogy a gyerek testvére az intézménybe jár-e, végső esetben pedig sorsolnak.
Érdemes tehát minél több helyre beadni a jelentkezési lapot, hiszen a gyerekek könnyen lecsúszhatnak egy-egy helyről olyan igazságtalan szempontok miatt, mert nincs testvérük, nem laknak elég közel az iskolához, vagy egyszerűen nincs szerencséjük a sorsolásnál.
Csak remélni lehet, hogy az idei hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi felvételiket nem lengi körül ugyanaz a botrány, mint egy évvel ezelőtt, amikor debütált a felvételi- reform. Tavaly tömegesen születtek azonos teljesítmények a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok központi felvételi vizsgáján, így egyes iskolák sorsolással döntötték, hogy kit vettek fel. A szakemberek a Hiller-féle új felvételirendszert okolták az igazságtalanságért, amely megtiltotta nekik a szóbelizetést, miközben az oktatási tárca alá tartozó Oktatási Hivatal olyan könnyű felvételi feladatlapot állított össze, amit a kiemelkedően tehetséges gyerekek többsége könnyedén megoldott, így a vizsga nem szórta szét a mezőnyt. Doba László, a fővárosi Eötvös gimnázium igazgatója egy évvel ezelőtt elképesztően könnyűnek, igénytelennek nevezte a hatosztályos magyar központi vizsgát, amely szerinte nem kérte számon az általános iskolában megszerzett tudásanyagot, de gondolkodásra és kreativitásra sem volt szükség. A szakember szerint a feladatokat egy negyedikes gyerek is könnyedén megoldotta volna. Külön kiemelte, hogy helyesírásra az ötven pontból mindössze kettőt lehetett adni. Doba kijelentette: az általa javított nyolcvan magyar dolgozatot átlagosan kilencvenszázalékosra teljesítették a felvételizők. Az Eötvösben azonos pontszám esetén az döntött, hogy kinek a szülei, illetve testvérei voltak a gimnázium diákjai. Ezen kívül a kiemelkedő versenyeredményt, sportteljesítményt elérőket és a hátrányos helyzetűeket részesítették előnyben.
Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatáspolitikus, aki tizenkét éven át volt a nyolcosztályos Németh László Gimnázium igazgatója, akkor leszögezte: a kiemelkedően tehetséges gyerekek esetében a sematikus teszten felül kell a szóbeli is, hiszen csak így mérhető fel egy gyerek olvasottsága, egyéni gondolkodásmódja. Ennek eltörlésével megszűnt az igazságos felvételirendszer. Hozzátette: erős a gyanúja, hogy az oktatási kormányzat tudatosan állított össze olyan
könnyű vizsgát, ami alapján lehetetlen szelektálni. A baloldal célja ugyanis az, hogy 12 éven át egy intézményben tartsa a gyerekeket, ebbe a képbe pedig nem férnek bele a tehetséggondozó hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok. Az akció azért különösen felháborító, mert nemcsak az iskoláknak ártanak, de súlyos igazságtalanság áldozatává teszik az érintett kisdiákokat is.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
