Nem kérnek segítséget

Brüsszel aggódik a görög államadósság magas szintje miatt, mert az ország problémái gyengítik az egész monetáris uniót. Athén magabiztos, és nem fogadja el az állítólag felvetődött kölcsönnyújtás lehetőségét.

2010. 02. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben makacsul tartják magukat a hírek Brüsszelben, hogy az Európai Unió vezetői keresik a lehetőségét annak, hogy igen szigorú feltételekhez kötött kölcsönt adjanak Görögországnak, mert el akarják kerülni a Nemzetközi Valutaalap segítségnyújtását Athénnak, José Manuel Gonzalez-Paramo, az Európai Központi Bank egyik vezető tisztségviselője a híreszteléseket „abszurdnak” nevezte. Ugyanakkor tegnap a vezető német hetilapnak, a Spiegelnek kiszivárogtatott dokumentum szerint az Európai Bizottság nagyon is aggódik amiatt, hogy az euróövezetbe tartozó országokban, elsősorban Görögországban fellépő jelentős államháztartási hiány a közös valuta hitelét gyengíti, és veszélyezteti az övezeten belüli összetartó erőt.
A görög pénzügyminiszter visszautasított minden olyan spekulációt, amely szerint az országa kilépne az euróövezetből.
Az elmúlt napokban az euró értéke erősen csökkent az amerikai dollárral, a brit fonttal és a japán jennel szemben. A gyengülést azon félelemnek tulajdonítják, hogy a görög gazdasági válság hátrányosan befolyásolhatja az euróövezeti gazdaságok visszaerősödését. Joaquín Almunia, a gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos a múlt héten az uniós pénzügyminiszterek keddi találkozóját követően az euróövezeti egységet hangsúlyozva kijelentette: „egynek a sorsa mindenkinek a sorsa”. A most kiszivárgott dokumentumban szintén az olvasható, hogy az egyes országokban fellépett egyensúlyi zavarok „gyengíthetik a bizalmat az euróban, és veszélyeztethetik a monetáris unió összetartását”.
A fejfájásra Görögország, Írország és Spanyolország ad okot, ugyanis ezen országokban a lanyha versenyképesség együtt jár az államadósság túlzott mértékű növekedésével. Mindehhez hozzájárul, hogy az uniós vezetőket és – Németországgal az élen – nem egy uniós tagállam politikusát feldühítette, amiért az athéni statisztikai hivatal megszépítette a görög gazdasági adatokat. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a német Focus című hetilapnak pedig kijelentette: „soha többé nem fogunk elfogadni olyan hiányadatokat, amelyek nem felelnek meg a valóságnak” – mely kijelentésre nyilvánvalóan Budapesten is odafigyeltek, noha Magyarország nem tagja az euróövezetnek. A bank fő közgazdásza pedig egy másik német lapnak azt mondta, „akik nem tartják be a szabályokat, felelőtlenül cselekednek, nem szolidárisak az euróövezet többi tagjával, és megkárosítják az eurót”. A közgazdász szerint a problémák nem csak a költségvetési hiányhoz kapcsolódnak. Elmondta még azt is, az olyan országoknak, mint Görögország, gazdasági politikájuknak radikálisan új irányt kell szabni.
Georgiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter viszont magabiztosan nyilatkozott, amely szerint kormánya sikeresen megbirkózik majd a hiány csökkentésének kolosszális feladatával, és ő is megerősítette, „semmiféle külső segítségre nincs szükségünk”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.