Rengeteg iskolát vert át a kormány

Csupán 896 önkormányzat iskolái kaphatnak digitális táblát, miközben korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1060 önkormányzat pályázatát ítélte győztesnek – tudta meg lapunk. A több száz átvert iskola értetlenül áll azelőtt, miért nem értesítette őket senki arról, hogy mégsem kapják meg az egyszer már megnyert eszközöket.

2010. 02. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Háromszázmillió propagandára. Havi legalább tíz rendezvény szervezését tervezi bruttó 299 millió forint keretösszegben 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A kiírás szerint a rendezvények az Új Magyarország fejlesztési terv és az egyéb programok népszerűsítését szolgálják. A pénzért havi minimum 10, legfeljebb 15 rendezvényt kell szervezni. Az ajánlattételi határidő február 16., és tíz nappal később már meg is nevezik a győztes ajánlattevőt. (MTI)


Tovább folytatódik a digitális taneszközök körüli szappanopera. Emlékezetes: miután másfél év alatt az iskolai digitális taneszközök beszerzésére kiírt pályázat kétszer is kudarcba fulladt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) úgy döntött, a pályázaton nyertes iskolákra bízza az eszközök beszerzését. Ehhez azonban módosítani kellett a fenntartóknak a táblák elnyerésére kiírt, másfél éve egyszer már lezárt TIOP 1.1.1/07/1 pályázat útmutatóját. A napokban nyilvánosságra hozott dokumentumban azonban megdöbbentő adat szerepel: eszerint az NFÜ továbbra is 24 milliárd forintot szán a vidéki Magyarország tantermeinek digitalizálására, ám ebből a pénzből várhatóan csupán 896 pályázatot tud finanszírozni, miközben korábban 1060 pályázatot ítélt támogatandónak. Összesen 164 önkormányzatot vertek át, vagyis számításaink szerint mintegy félezer iskola, illetve tagintézmény maradt hoppon.
A módosított útmutató szerint ugyanis az érvényes pályázathoz szükséges kiegészítő papírokat csak azok a fenntartók nyújthatják be, akiknek pályázatát 2008-ban támogatásra érdemesnek ítélték, illetve akik 2009. december 19-én levélben értesültek a támogatói okirat aláírásának feltételeiről. Azt a bizonyos értesítést azonban nem minden korábbi nyertes kapta meg.
– Megdöbbenve olvastam, hogy csak azok vehetnek részt a módosított pályázaton, akik levelet kaptak az NFÜ-től. Nekünk egyetlen sort sem írtak, holott másfél éve abban a tudatban tartanak minket, hogy a nyertes iskolák között vagyunk, a pályázatunk ugyanis megfelelt a formai követelményeknek, és befogadták azt. Amikor értetlenkedve felhívtam a lebonyolításban közreműködő Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatáskezelő igazgatóságát, ott egy névtelenséget kérő munkatárs közölte, hogy csak az első nyolcszáz nyertest értesítették ki, mert a rendelkezésre álló pénz csak az ő iskoláik digitalizálását fedezi biztosan – jelentette ki lapunknak Tamaskó László, Foktő és Bátya iskolájának igazgatója. A szakember leszögezte: felháborítónak tartja az NFÜ hallgatását, hiszen így a mai napig nem tudják, sikerül-e modernizálni az iskolát, vagy sem. Tamaskó nem érti, miért kellett csökkenteni a támogatandó iskolák számát. A keretből jóval több iskolát fel lehetne szerelni, legfeljebb a modernizálás nem lenne rögtön teljes körű. Ez a döntés azonban csak arra jó, hogy míg az egyik iskolában szinte minden ultramodern lesz, a másikban egyetlen digitális eszköz sem áll majd rendelkezésre, így ezen iskolák versenyképessége nagymértékben csökken. Tamaskó megemlítette azt is: mivel az NFÜ azt ígérte, hogy minden egyes, formailag megfelelő pályázatot benyújtó fenntartó kap táblát, a legkisebb falvak is jelentkeztek, és komoly összeget, 100-120 ezer forintot fizettek ki a pályázatíróknak. Most kiderült, csak az ablakon dobták ki a pénzt.
Az NFÜ hivatalosan öt napja nem válaszol arra vonatkozó kérdéseinkre, miért vettek ki a jogosultak közül több száz nyertesnek hitt iskolát. Belső forrásból ugyanakkor úgy értesültünk: azért csak mintegy nyolcszázkilencven fenntartót értesítettek a korábban támogatásra javasolt 1060-ból, mert ez az a szám, amit biztosan finanszírozni tudnak a keretből. Ha később kiderül, hogy marad pénz, a többiek (vagy egy részük) is kaphatnak valamilyen taneszközt. Forrásunk elismerte, hogy az ügy jelenlegi állásáról a mai napig nem értesítették az érintett 170 önkormányzatot.
A győzteseknek sem lesz egyébként könnyű dolguk, hiszen az NFÜ a beruházásokat csak azok megvalósulása után fizeti ki, vagyis a komoly anyagi gondokkal küzdő önkormányzatoknak sok esetben több száz millió forintot kell megelőlegezniük. A hiányzó dokumentumokat – így többek között a pályázati költségkalkulációt – az iskoláknak február 15. és március 14. között kell eljuttatniuk az NFÜ-nek, és ha ez megfelel a tartalmi és formai követelményeknek, akkor az NFÜ támogatói okiratot köt velük. Az intézményeknek nyolc hónapjuk lesz az eszközök beszerzésére. A lebonyolítás után pénzügyi beszámolót kell küldeniük az NFÜ-nek, amely csak akkor fizet, ha ezt a dokumentumot is rendben találta. A fenntartók által iskolák digitalizálására igényelhető összeg minimum 500 ezer, maximum 700 millió (!) forint. Az NFÜ még azt is előírja, hogy az iskoláknak olyan szállítót kell találniuk a táblák beszerzésére, amely vállalja, hogy megelőlegezi a beruházás költségét, és megvárja, amíg az NFÜ az ellenőrzések után végre kifizeti a számlát. A fenntartók az eszközökre egy fillér előleget sem kapnak, mindössze a beruházás során felmerülő egyéb kiadások negyedét igényelhetik előre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.