A gyermekvállalási kedvet ösztönözné a szociál- és a családpolitika átalakításával a tavaly novemberben alakult népesedési kerekasztal. Egyik munkacsoportjának javaslatcsomagjában szerepel az állami, önkormányzati bölcsődék fizetőssé tétele. Eszerint általánossá kellene tenni, hogy a bölcsődés korú gyerekek nappali felügyeletéért a szülők az ellátást biztosító intézmény típusától függetlenül térítést fizessenek, hiszen a korábbi munkába állás a szülőnek jövedelemtöbbletet jelent. A díj összege a család jövedelmi viszonyaitól függne. Így egy átlagcsaládnak önkormányzati bölcsődében is „tandíjat” kellene fizetnie, míg a családi napközikbe is járhatnának ingyen olyan hátrányos helyzetű gyerekek, akiknek szülei az ottani térítési díjat eddig nem tudták megfizetni. A munkáltatókat arra ösztönöznék, hogy a kisgyermekek napközbeni felügyeletéhez béren kívüli juttatás formájában járuljanak hozzá, például adómentes gyermekintézményi térítési utalvánnyal. Adókedvezménnyel, EU-s pályázatokkal ösztönöznék a nagy cégeket arra, hogy egységes óvoda-bölcsődéket működtessenek.
A szakemberek ugyanakkor elhibázottnak tartják, hogy a kormány háromról két évre csökkenti a gyest, ami csökkenti a gyermekvállalási kedvet. Visszaállítanák a hároméves gyest, s távmunkára, részmunkaidős állás keresésére ösztönöznék az anyákat. A négy órában dolgozó anya a gyed/gyes felét kapná, ám duplaannyi ideig, mint otthon maradó társa, míg a hat órában dolgozó szülő járandósága 25 százalékos lenne, ám az összeget négyszer annyi ideig folyósítanák. Az anyák kérésére a kötelező részmunkaidő közszférai foglalkoztatását a gyerek nyolcéves koráig terjesztenék ki. Magyarországon a nők négy-öt, a férfiak két százaléka dolgozik részmunkaidőben, összesen 120 ezren.
A munkacsoport szerint a gyes lerövidítése miatt a növekvő férőhelyigényt az önkormányzati bölcsődék bővítésével nem lehet megoldani. Ezért szükség van családi napközire, gyermekfelügyeletet biztosító asszonyokra. A törvény szerint minden, legalább tízezer lakosú településen bölcsődét kell fenntartani, ám egy részük erre képtelen. A munkacsoport büntetné azokat az önkormányzatokat, amelyek nem tartanak fenn ilyen intézményt. Arról viszont nem ejtenek szót, hogy a települések zöme a bölcsődék állami támogatásának drasztikus csökkentése miatt nem tudja finanszírozni a működést.
A népesedési kerekasztal gyermekvállalási kedvet növelő javaslatainak kidolgozásában részt vevő, s az első csomagot jegyző munkacsoportjának tagja többek között Kiss Péter MSZP-s társadalompolitikai miniszter, Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, illetve Mészáros József, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke.
A Fidesz–KDNP szakpolitikusa azonban ellenzi a bölcsődei sarc bevezetését. Ez a gyermekvállalási kedv ösztönzése helyett tovább csökkentené a születésszámot – reagált lapunknak a bölcsődék fizetőssé tételére vonatkozó részre Soltész Miklós. A Fidesz–KDNP népjóléti kabinetjének vezetője leszögezte: a hátrányos helyzetűeknek ingyenes az ellátás, a bérből élő adófizetők többsége azonban máról holnapra él, további sarcolásuk megengedhetetlen.
Mészáros József, a munkacsoport kereszténydemokrata tagja szerint a dokumentum szövege nem végleges, az csak munkaanyag. Kijelentette, érdemes újragondolni a kisgyermekek nappali felügyeletének finanszírozási modelljét. Szerinte igazságtalan, hogy míg a nagyvárosokban a gyerekek ingyen járhatnak bölcsődébe, addig a kistelepülések esetében intézmény hiányában erre nincs lehetőség. Ha az anya dolgozni akar, akkor fizetős családi napközibe kell vinnie a gyereket. Mészáros szerint a bölcsődei térítési díj bevezetésével csökkennének a családi napközibe járó gyerekek szüleinek terhei.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
