Újabb megszorítás Görögországnak

Fokozták Görögországra nehezedő nyomásukat tegnap az unió tagországainak Brüsszelben összeülő pénzügyminiszterei, hogy az athéni kormány csökkentse hiányát, ugyanakkor megállapodtak a görög költségvetés szorosabb ellenőrzésében.

2010. 02. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Moszkvai segítség?A kiadott tájékoztatás szerint Jiorjiosz Papandreu görög kormányfő elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt tegnap Moszkvában, a lapok ugyanakkor arról bocsátkoztak találgatásokba, hogy esetleg hitelt akar kérni Oroszországtól – számolt be a távirati iroda. Érdekes színezetet ad a találkozónak, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök tegnap Robert Zoellickkel is egyeztetett Moszkvában, egyebek mellett Görögország helyzetéről is. Arkagyij Dvorkovics, az elnök tanácsadója újságíróknak kijelentette: kevéssé valószínű, hogy Oroszország kölcsönt vegyen fel a Világbanktól. (D. L.)


A 27 tagállam pénzügyminisztere lényegében jóváhagyta az euróövezet pénzügyi vezetői által hétfőn hozott döntéseket, amelyek értelmében a görög kormányt felszólítják, az elkövetkező hónapban további lépéseket tegyen, ha március 16-ra kiderül, hogy Athén jelenlegi programja a célok eléréséhez nem kielégítő. Ekkorra kell ugyanis a kormánynak benyújtania első jelentését a görög szanálási terv megvalósulásáról. Az új intézkedések várhatóan tovább nyirbálják a kiadásokat, s növelik a bevételeket, például az áfa emelése és a luxuscikkekre kivetett további adók révén.
Már az eddigi intézkedések is erős ellenállásba ütköztek a görög társadalomban: kedden a görög vámosok szakszervezete jelentette be, hogy sztrájkba lép. Az európai pénzügyminiszterek azonban még inkább meg kívánják szorítani a prést. Sőt, a görög kormányt az unió történetében eddig páratlanul szigorúan és széles körben ellenőrizni fogják azért, hogy 2012-re az állami deficitet a bruttó nemzeti termék három százaléka alá csökkentse, amire Athén ígéretet tett, mint ahogyan arra is, hogy e hiányt idén 8,7 százalékra lefaragja. Ez az arány tavaly 12,7 százalék volt.
Az ellenőrzést az Európai Központi Bank a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségével hajtja végre. A pénzügyminiszterek ugyanakkornem közöltek részleteket arra vonatkozóan, hogy szükség esetén pénzügyi segítséget is nyújtanának-e Görögországnak.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek vezetője, a luxemburgi Jean-Claude Juncker hétfőn azt mondta, nem lenne bölcs dolog nyilvánosan az ilyen esetleges segítség eszközeiről beszélni, tekintettel a piacok irracionális viselkedésére, amelyek mohóságát Juncker már vasárnap elítélte. Szintén hétfőn Christine Lagarde francia pénzügyminiszter azt mondta újságíróknak: nem hagyjuk magára Görögországot.
Emlékezetes, hogy a múlt hét elején tett bejelentést a görögöknek szánt mentőcsomagról Herman Van Rampuy, az Európai Unió elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője.
A tegnapi tanácskozáson részt vevő Oszkó Pétert lapunk sajtótájékoztatón arról kérdezte, egyetért-e a svájci Crédit Suisse pénzintézetnek a globális országkockázati listán Magyarországnak adott, Izlandot és Görögországot követő harmadik legrosszabb helyével. A pénzügyminiszter azt felelte, vitathatatlan, hogy Magyarország külső adóssága miatt sérülékeny, de e sérülékenység kezelhető.
Arra a kérdésre pedig, hogy szükség esetén milyen további lépéseket tennének a költségvetés kordában tartására, azt felelte, a jelenlegi hiánycélprognózisra tekintettel „a teljes stabilitási tartalékot be akarjuk fagyasztani”, és e befagyasztás addig tart, ameddig a tényleges bevételek el nem érik bevételi előirányzati adatok 102 százalékát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.