Moszkvai segítség?A kiadott tájékoztatás szerint Jiorjiosz Papandreu görög kormányfő elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt tegnap Moszkvában, a lapok ugyanakkor arról bocsátkoztak találgatásokba, hogy esetleg hitelt akar kérni Oroszországtól – számolt be a távirati iroda. Érdekes színezetet ad a találkozónak, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök tegnap Robert Zoellickkel is egyeztetett Moszkvában, egyebek mellett Görögország helyzetéről is. Arkagyij Dvorkovics, az elnök tanácsadója újságíróknak kijelentette: kevéssé valószínű, hogy Oroszország kölcsönt vegyen fel a Világbanktól. (D. L.)
A 27 tagállam pénzügyminisztere lényegében jóváhagyta az euróövezet pénzügyi vezetői által hétfőn hozott döntéseket, amelyek értelmében a görög kormányt felszólítják, az elkövetkező hónapban további lépéseket tegyen, ha március 16-ra kiderül, hogy Athén jelenlegi programja a célok eléréséhez nem kielégítő. Ekkorra kell ugyanis a kormánynak benyújtania első jelentését a görög szanálási terv megvalósulásáról. Az új intézkedések várhatóan tovább nyirbálják a kiadásokat, s növelik a bevételeket, például az áfa emelése és a luxuscikkekre kivetett további adók révén.
Már az eddigi intézkedések is erős ellenállásba ütköztek a görög társadalomban: kedden a görög vámosok szakszervezete jelentette be, hogy sztrájkba lép. Az európai pénzügyminiszterek azonban még inkább meg kívánják szorítani a prést. Sőt, a görög kormányt az unió történetében eddig páratlanul szigorúan és széles körben ellenőrizni fogják azért, hogy 2012-re az állami deficitet a bruttó nemzeti termék három százaléka alá csökkentse, amire Athén ígéretet tett, mint ahogyan arra is, hogy e hiányt idén 8,7 százalékra lefaragja. Ez az arány tavaly 12,7 százalék volt.
Az ellenőrzést az Európai Központi Bank a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségével hajtja végre. A pénzügyminiszterek ugyanakkornem közöltek részleteket arra vonatkozóan, hogy szükség esetén pénzügyi segítséget is nyújtanának-e Görögországnak.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek vezetője, a luxemburgi Jean-Claude Juncker hétfőn azt mondta, nem lenne bölcs dolog nyilvánosan az ilyen esetleges segítség eszközeiről beszélni, tekintettel a piacok irracionális viselkedésére, amelyek mohóságát Juncker már vasárnap elítélte. Szintén hétfőn Christine Lagarde francia pénzügyminiszter azt mondta újságíróknak: nem hagyjuk magára Görögországot.
Emlékezetes, hogy a múlt hét elején tett bejelentést a görögöknek szánt mentőcsomagról Herman Van Rampuy, az Európai Unió elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője.
A tegnapi tanácskozáson részt vevő Oszkó Pétert lapunk sajtótájékoztatón arról kérdezte, egyetért-e a svájci Crédit Suisse pénzintézetnek a globális országkockázati listán Magyarországnak adott, Izlandot és Görögországot követő harmadik legrosszabb helyével. A pénzügyminiszter azt felelte, vitathatatlan, hogy Magyarország külső adóssága miatt sérülékeny, de e sérülékenység kezelhető.
Arra a kérdésre pedig, hogy szükség esetén milyen további lépéseket tennének a költségvetés kordában tartására, azt felelte, a jelenlegi hiánycélprognózisra tekintettel „a teljes stabilitási tartalékot be akarjuk fagyasztani”, és e befagyasztás addig tart, ameddig a tényleges bevételek el nem érik bevételi előirányzati adatok 102 százalékát.
