Kevesebb mint három hetük maradt a családoknak arra, hogy eldöntsék, tudják-e finanszírozni gyermekeik felsőoktatási tanulmányait, és ha igen, milyen pályát választ a fiatal. A diákok február 15-ig nyújthatják be jelentkezési lapjaikat az egyetemekre vagy főiskolákra. Az idén meghirdetett képzéseket és az adott szak által megszabott jelentkezési követelményeket a Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza, amely megvásárolható a könyvesboltokban, és a www.felvi.hu internetes oldalon elektronikus úton is megrendelhető.
Szakemberek szerint a tavalyi átmeneti emelkedés után jövőre újra a jelentkezők számának drasztikus csökkenése várható, a gazdasági és szociális válság miatt ugyanis a családok egy része képtelen vállalni a taníttatás költségeit. A költségtérítéses képzéseken már évek óta drámaian csökken a jelentkezők száma. Egy éve már csupán az összes jelentkező 19,5 százaléka tudta vállalni a tandíjjal járó anyagi terheket, míg hat éve még 36,65 százalék volt ez az arány.
A családok súlyos pénzügyi gondjai azonban jövőre már az ingyenes képzésektől is távol tarthatják a diákokat, egy egyetemista „ingyenes taníttatása” – albérlet, útiköltség, tankönyvek, étel-ital – a hallgatók számításai szerint átlagosan havi nyolcvanezer forintot emészt fel.
Hiába lesz azonban kevesebb a felvételiző, nem lesz könnyebb a bekerülés, mint egy éve, sőt, valószínűleg kevesebben is jutnak majd be az egyetemekre. Bár az államilag támogatott keretszám az ideihez hasonlóan jövőre is 56 ezer fő lesz, várhatóan nem tudják majd feltölteni az összes ingyenes férőhelyet, mivel az idei 160 pontról 200 pontra emelték a felvételi minimum ponthatárt.
A gyengébb érettségi eredménnyel rendelkező fiataloknak a bekerülési küszöb 40 pontos emelkedése ellenére is az javasolható, hogy mindenképpen próbálkozzanak a felvételivel az idén, egy kormányrendelet-tervezet ugyanis 2012-től újabb 40 ponttal emelné a bekerülési minimumot, 240 pontra, hosszabb távon pedig az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele is valószínűsíthető. Idén ráadásul nem változik a sokak szerint túlságosan alacsony, 140 pontos bekerülési küszöb a diplomát nem adó felsőfokú szakképzéseken, így az ilyen kurzusokra továbbra is nagyon egyszerűnek tűnik a bekerülés.
A jelenleg érvényes pontszámítás szerint összesen 400 alap- és 80 pluszpontot lehet szerezni. Maximálisan 200 pontot lehet gyűjteni a legjobban sikerült két érettségi tárgy százalékos eredményeiből, ahogy legfeljebb 200 pont gyűjthető össze valamennyi érettségi tárgy korábbi, középiskolai érdemjegyeiből és a tárgyakból szerzett érettségi osztályzatokból. Az emelt szintű érettségiért 40, középfokú nyelvvizsgáért 35, felsőfokúért 50 pluszpont jár. Hiába van azonban valakinek több nyelvvizsgája, ezekért legfeljebb 50 pontot kaphat, ahogy a pluszpontokból is maximum nyolcvanat vesznek figyelembe.
A jelentkezési lapok megtalálhatók a felvételi tájékoztatókban, illetve az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságain ingyenesen is beszerezhetők. A diákok korlátlan számú államilag támogatott és költségtérítéses szakot jelölhetnek be, de kötelező köztük jelentkezési sorrendet felállítani. A felvételi eljárás alapdíja kilencezer forint, ezért a pénzért három helyet lehet megjelölni, ám az összeget akkor is ki kell fizetni, ha valaki csupán egyetlen helyre jelentkezik. Aki háromnál több helyet jelöl meg, az minden egyes újabb jelentkezésért két-két ezer forintot köteles fizetni. Azok az iskolák, amelyek alkalmassági vagy gyakorlati vizsgát tartanak, külön eljárási díjat kérhetnek, legfeljebb négyezer forintot. A hátrányos helyzetű diákok 50 százalékos kedvezményt kapnak a felvételi jelentkezés kilencezer forintos alapdíjából, a halmozottan hátrányosak pedig ingyen jelentkezhetnek, amennyiben a jelentkezési laphoz csatolják a jogosultságot igazoló dokumentumokat.
Szintén február 15-ig lehet jelentkezni az idei tavaszi érettségi vizsgákra is. A tanulói jogviszonynyal rendelkező vizsgázóknak – vagyis azoknak a középiskolásoknak, akik most először tesznek érettségi vizsgát – a tavaszi vizsgaidőszakra „saját” középiskolájukban kell jelentkezniük, minden további információt és segítséget megkapnak majd a középfokú oktatási intézményekben. Azoknak a fiataloknak azonban, akik korábban érettségiztek, és már nem járnak középiskolába, ám egy sikeres egyetemi felvételi érdekében javítani szeretnének eredményükön, vagy emelt szintű vizsgát tennének valamelyik tárgyból, esetleg az általuk megjelölt egyetemi szakon olyan szaktárgyi érettségire van szükségük, amelyből korábban nem vizsgáztak, már nehezebb a helyzetük, ráadásul fizetniük is kell azért, hogy újból maturálhassanak. Ők jelentkezhetnek érettségire bármelyik vizsgaszervező középiskolában, ám ezek az intézmények nem kötelesek elfogadni a kérelmüket. Biztosabb, ha a fiatalok az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságán jelentkeznek személyesen vagy postai úton. A jelentkezési lapok beszerezhetők az igazgatóságokon, illetve letölthetők a www.oh.gov.hu internetes oldalról.
A korábban érettségizett fiataloknak így már a felvételi is súlyos anyagi terhet jelenthet: ha az illető még a hagyományos rendszerben maturált, ezért a pluszpontok érdekében most két idegen nyelvből emelt szintű vizsgát tesz, egy tárgyból pedig javítani próbál korábbi érdemjegyén, majd megjelöl öt képzést a jelentkezési lapon, akkor számára csupán a felvételi próbálkozás 74 ezer forintba kerül. A tanulói jogviszonnyal nem rendelkező fiataloknak a több vizsgarészből álló vizsgákra (szóbeli és írásbeli) tantárgyanként 17 ezer forintot, az egy vizsgarészből álló vizsgákra 12 ezer forintot, míg az idegen nyelvi, a testnevelés, az informatika és az informatikai alapismeretek érettségiért tantárgyanként 22 ezer forintot kell fizetnie.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
