Hogyan lehetséges, hogy mint annyi minden, még a magyar klasszikusok életműkiadása is akadozni kezdett a rendszerváltozás után, majd mostanra szinte minden témakörben megszakadt?
– A Jókai-életmű-kiadás 15-20 éve torpant meg, amikorra a regények és a kisregények már teljes mértékben napvilágot láttak. Befejezés közeli stádiumban állt meg a drámák, félbeszakadt az elbeszélések és a publicisztikák sorozatszerű közlése. Csonkán maradt a levelezés, s bele sem kezdhettünk a versek és az anekdoták sajtó alá rendezésébe. De korábban már a regényeknél is adódtak problémák. Politikai okokból a Kádár-korszakban nagyon sokáig nem engedték megjelenni a kék színű kritikai kiadás sorozatban a Zöldhelyi Zsuzsa által készített, nagyszerű apparátussal rendelkező remekművet, A jövő század regényét, tekintettel arra, hogy abban Jókai Mór bizonyos profetikus, de nagyon is valósághűnek bizonyult víziókat fest a nagy Szovjetunió eljövendő megszületésével és működésével kapcsolatban. A támogatáshiányból adódó anyagi okokat jóval megelőzte a témakör szaktekintélyeinek kihalása. A Jókai kritikai kiadás, amelyet két kiváló irodalomtörténész, Lengyel Dénes és Nagy Miklós szorgalmas és koncepciózus módon szervezett és szerkesztett, jó ideig haladt a maga útján, viszont folyamatosan fogytak azok az emberek, akik ezt képesek voltak kellő színvonalon elkészíteni. Lengyel Dénes halála után Nagy Miklósra hárult a kritikai kiadás szerkesztése. Ő a kritikai kiadás esélyeiről beszélve elmondta, hogy mivel senkit sem találnak, aki a Jókai verseket hajlandó lenne végignézni, a kritikai kiadásból hiányozni fognak a versek, ami nonszensz, hiszen, bár kevesen tudják, de Jókai módszeresen és rendszeresen írt verseket is. Közben a novellasorozat is elakadt, és a levelezése sincs befejezve; mindez legalább huszonöt kötetre rúg.
– A Jókai kritikai kiadás nem kap állami támogatást…
– Ezért is örültem, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban jelen lehettem azon az ünnepélyes aktuson, amikor Debrecen és Balatonfüred kulturális együttműködési szerződést írt alá. Javasoltam, hogy támogassák a sorozat folytatását, ami akkor nagy örömére szolgált mindenkinek, és a két jelen lévő politikus is felkarolta az ügyet. A két várost összekapcsolja többek között a legnagyobb magyar prózaíró, Jókai Mór személye. Bár pápai diák volt, számos regényében szerepel Debrecen, az ottani diákélet, jelene, múltja, lényegében Jókai teremti meg a Hortobágy igazi mitológiáját. Mindez Jókai művéből enciklopédiaszerűen kirajzolódik. Balatonfüred Jókai választott hazája, szívének egyik legkedvesebb tája volt, a magyar Tempevölgynek nevezte. Szerencsére meg is van a háza, s benne az értékes gyűjtemény is.
– Még voltak olyan évek az ezredforduló táján, 2002-ig, amikor a kritikai kiadásokra kiemelten lehetett pályázni a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál. Ez megszűnt…
– Akkor még létezett az úgynevezett felsőoktatási tankönyv és tudományos könyv pályázat is, annak is tagja voltam, ezt 2002 után az új kormányzat először átkeresztelte Misztótfalusi Kiss Miklós pályázatra, aztán megszüntette. Pedig azon a pályázaton a kritikai kiadás egyike volt a pályázható tételeknek. Az utófinanszírozás nem megoldás, hiszen a munkának folyamatos dologi kiadásai vannak, amelyhez szintén nincs ma már forrásunk. A klasszikusokra szánt támogatás is 2002 óta először zsugorodott, aztán összemosódott a tanulmányok, monográfiák, később a teljes szépirodalom támogatásával. Igaza van, az ember- és a támogatáshiány szervesen összefüggő dolog. Ahhoz, hogy az adott szakember a teljes embert igénylő tanári munkája mellett évekig bogarásszon a levéltárban, kézirattárban, a Széchényiben, a Rádayban vagy máshol, fizetésre is szüksége van. Ebben az értelemben valóban igaz, hogy a szakma kihalása mellett az anyagiak, a jelenlegi kormányzati támogatás hiánya okozza a Jókai kritikai kiadás abbamaradását is. A kutatáshoz támogatásra van szükség, amit nem lehet „pótolni” a munka végén olyasfajta nyomorúságos honoráriumokkal, amelyekkel a kiadók ma az írókat kifizetik. Úgy tűnik, Debrecen és Balatonfüred felfogta a kérdés jelentőségét, s nagyon nagy szolgálatot tehet azzal a nemzetnek, hogy a magyarság végre megismerheti a pártállami években megcsonkított, visszatisztított teljes Jókai életművet.
Északkeleten -10 fok is lehet