Betegek veszíthetik el a gyógyszerüket

Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Rákliga, ha az Egészségügyi Minisztérium nem vonja vissza azt a jogszabályt, amely szerint évente legfeljebb 50 beteg kaphatja egyedi méltányosság alapján a gyógyszerét. Az újonnan bevezetett létszámkorlátozás az érdekképviselet szerint embertelen intézkedés, mert így súlyos betegek tucatjai nem juthatnak hozzá a legkorszerűbb medicinákhoz.

A gyógyszerpiacot érintő egyéb változásokat gyűjtöttük össze az alábbi összeállításunkban. Található közöttük egyebek mellett olyan intézkedés, amely az orvosságok lakossági térítési díját is befolyásolhatja.

UTÓLAGOS FINANSZÍROZÁS: az idei évtől jogszabályi lehetőség kínálkozik arra, hogy az egészségbiztosító olyan szerződést kössön a gyártóval, amely szerint a cég vállalja, hogy ha a medicina nem hozza az ígért eredményt – például onkológiai készítmény esetében mondjuk a betegek 80 százalékánál legalább egyéves túlélést –, akkor visszafizeti a kezelésre nem reagáló páciensek után a gyógyszeres terápia költségét.

MAXIMÁLT ÁR MEGSZÜNTETÉSE: a tb által nem támogatott gyógyszereknél lehetőségük volt a gyártóknak arra, hogy úgynevezett maximalizált árat szabjanak meg. Ez azt jelentette, hogy a meghatározott összegnél nem adhatta drágábban a készítményt egyik patika sem. A tb által nem támogatott medicinák egyébként szabadárasak, azaz legfeljebb a piac szabályozza, hogy a nagykereskedők mennyiért adják a gyógyszertáraknak, s azok mennyiért adják tovább a betegeknek. Nagyságrendi különbségek ugyan nem túl gyakran, de néhány esetben előfordultak a patikák között. Az egyik vállalat arról számolt be, hogy egy készítményüket 300 százalékos árréssel kínálta egy gyógyszertár. Állításuk szerint ez rontja piaci pozíciójukat, ráadásul a gyanútlan vásárlókat is rendkívül rosszul érinti. A maximált ár eltörlése azt jelenti, hogy számos gyógyszer lakossági térítési díjában az eddiginél lényegesen nagyobb lehet a különbség a patikák között. Ugyanakkor megszűnt az a lehetőség, hogy a tb által támogatott medicinák árából kedvezményt nyújtson a patika.

BETEG-EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ FINANSZÍROZÁS: szintén jogszabály nyújt lehetőséget egy másik szerződési formára. Eszerint a gyártók programszervezőket foglalkoztathatnak, akik az orvossal és a beteggel is tartják a kapcsolatot. A cél az, hogy a beteg megfelelő módon, időben és mennyiségben szedje a gyógyszereit, mert az akkor a leghatásosabb. A gyártók szerint az elv hasznos, hogy valaki segítse a beteget, nem tudni azonban, hogy pontosan milyen jogosítványai vannak a programszervezőnek. Nem tisztázott például, hogy kell-e személyesen találkoznia a beteggel, vagy elegendő csak telefonon, illetve e-mailen tartania vele a kapcsolatot. Aggályos lehet az is egyesek szerint, hogy a programszervező nem független a gyártóktól, miközben jogszabály mondja ki: vényköteles gyógyszert nem lehet promocionálni.

Szigorították januártól az úgynevezett egyedi méltányosság szabályait. Hatóanyagonként és betegségcsoportonként már csak évente legfeljebb 50-en juthatnak hozzá a gyógyszeres terápiához. Leginkább a rákos betegeket sújtja ez a változás, csak a tüdődaganatosok közül ugyanis tavaly több mint nyolcvanan kapták így az orvosságot.
Simon Tamás, a Magyar Rákliga elnöke embertelennek tartja a döntést, s ha az Egészségügyi Minisztérium nem állítja vissza az eredeti állapotot, akkor Alkotmánybírósághoz fordulnak. Lapunk kérdésére úgy fogalmazott: ez az intézkedés szemben áll a 2006-ban elfogadott Országos onkológiai programmal, amit az Országgyűlés is támogatott. Lehetetlenné teszi ugyanis, hogy a betegek kellő számban hozzájussanak az orvostudomány legkorszerűbb eredményéhez. Nemcsak arról van szó, hogy nem javulnak a hozzáférési esélyeik, hanem a már megszerzett dolgokból is visszavesznek – szögezte le Simon Tamás. Elmondta azt is: a betegek közül már sokan értesültek a változásról, s megijedtek, számukra ugyanis ez az utolsó lehetőség. Százas nagyságrendben lesznek olyanok, akiknek szükségük lenne az orvosságra, de nem kaphatják meg, mert már „létszámon felül vannak”.
Eddig nem volt maximalizálva a betegek száma, igaz, az erre a célra rendelkezésre álló pénzkeret igen, általában évi ötmilliárd forint körüli összegben. Az egyedi méltányosság célja egyébként az, hogy a társadalombiztosítás terhére biztosítsa a gyógyszert azoknak a súlyos, krónikus – sokszor ritka – betegségben szenvedő pácienseknek, akik kezelhetők, de a számukra fontos készítmény nem érhető el a normál támogatási rendszerben.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sajtóosztálya közölte: bár a rendszer esély a betegnek, de éppen azért, mert egyénre szabva bírálják el a támogatást, az illető hosszabb idő alatt juthat a gyógyszerhez, mintha az elérhető lenne bármilyen más támogatási formában (fekvő- vagy járóbeteg-, illetve patikai ellátásban). Az új szabályozás tehát éppen a beteg érdekeit védi a gyártóval szemben. Az egészségbiztosítónak eddig nem volt eszköze motiválni a gyártót vagy a forgalmazót, hogy kezdeményezze a termék befogadását a normál támogatási rendszerbe. A módosítás célja tehát nem a beteg hozzáférésének korlátozása – hiszen akkor most is elutasíthatná az OEP a kérelmeket –, hanem az, hogy a gyártó a jogszabályokban előírt utat járva, a szükséges klinikai bizonyítékok benyújtása mellett kérelmezze a termék befogadását. Az OEP megjegyezte azt is, hogy eddig a legtöbb igény egy, az emlő- és tüdődaganat kezelésére szolgáló hatóanyagra érkezett. Emlődaganat esetében tavaly közel 90 beteg kapott e gyógyszerhez támogatást. A készítmény 2010. július 1-jétől azonban bekerül a „normál” tb-támogatotti körbe, így az év második felétől a betegek egyedi méltányossági kérelem nélkül, a fekvőbeteg-ellátásban automatikusan juthatnak hozzá. Ugyanezen gyógyszerhez tüdődaganatos megbetegedéseknél tavaly több mint 80 esetben nyújtott támogatást az OEP egyedi méltányossági kérelem alapján. Tüdődaganat-indikációban a készítmény befogadásához szükséges értékelés folyamatban van. Egy agydaganatra használt készítmény szintén bekerült a normál támogatotti körbe – tették hozzá.
Varga Zoltán, az Inovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke lapunk kérdésére elmondta: már a törvényalkotás idején is jelezték az Egészségügyi Minisztériumnak, illetve a Miniszterelnöki Hivatalnak, hogy aggályosnak találják ezt a módosítást. Továbbra is fenntartják, hogy súlyosan sérülhet a betegek esélyegyenlősége a döntés miatt. Az OEP-nek arra a felvetésére, hogy ezzel az eszközzel próbálják rábírni a gyártókat gyógyszerük befogadtatásának kezdeményezésére, Varga Zoltán úgy reagált: a cégeknek is az az érdekük, hogy termékük az általános támogatási rendszerbe kerüljön, hiszen ez biztosít számukra széles körű hozzáférést. Csakhogy – feltételezhetően a szűkös költségvetési források miatt – a „befogadás” rettentően lassú, van olyan új készítmény, amely több mint 2 éve vár a pozitív döntésre. Információink szerint a minisztérium dolgozik a megoldáson, és új innovatív készítmények márciusi befogadására tettek ígéretet, amelyek hozzásegítik a lakosságot egészségi állapotuk és életminőségük javításához – tette hozzá.