Aláírta tegnap Sólyom László a holokauszttagadást büntető jogszabály-módosítást, mert álláspontja szerint az nem alkotmányellenes. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az államfő döntését úgy indokolta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntetőjogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában – emelte ki. Kumin Ferenc közölte: a köztársasági elnök szerint nem volt helyes, hogy a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg, mert ez az időszak nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója kijelentette: pártja tudomásul veszi az államfő döntését. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha megnyerik a választásokat, nem tesznek majd különbséget a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között, azonos mércével mérik majd a két diktatúra bűneit. Répássy rámutatott: a jogszabály büntetőjogi szempontból abszurd helyzetet teremt, hiszen például aki nem tagadja a holokausztot, hanem helyesli azt, vagy az elkövetők nézeteivel azonosul, annak nem kell büntetésre számítania.
A KDNP a törvényt egyoldalúnak, az államfő önkényuralmi jelképekre való hivatkozását pedig következetlennek tartja, hiszen a horogkereszt mellett a vörös csillag használata is jogszabályba ütközik – közölte Halász Zsuzsa, a párt szóvivője.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője (és egyben a Jobbik igazságügyminiszter-jelöltje) megdöbbentőnek nevezte, hogy Sólyom egy olyan törvény kihirdetéséhez járult hozzá, amely az alkotmányban és nemzetközi egyezményekben biztosított véleménynyilvánítási szabadságot durván a sárba tiporja. Úgy vélte: a jogszabályt – a tojásdobálást szankcionáló „lex tojáshoz” és az államfő által szintén tegnap aláírt „lex gárdához” hasonlóan – jogi bunkósbotként használják majd a másként gondolkodókkal szemben. A jogvédő kiemelte: utólagos normakontrollért az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke szerencsétlennek tartja az államfő döntését, mivel a törvény „erős normavilágossági és jogbiztonsági kérdéseket vet fel”.
Eközben az MSZP, az SZDSZ, az MDF és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége üdvözölte a törvény aláírását. A Btk.-módosítás beterjesztője, Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje azt mondta: „egy-null a demokratáknak”.
Ami nem ment át. Nem írta alá és az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldte a polgári perrendtartás csoportos keresetindításról szóló módosítását szerdán Sólyom László köztársasági elnök. A polgári perrendtartás módosítását célzó törvénynek a két kezdeményező, Magyar Bálint és Csiha Judit szerint az lett volna a rendeltetése, hogy elősegítse a csoportos jogérvényesítést olyan társadalmi csoportok számára, amelyek egyéni jogérvényesítését anyagi lehetőségeik és egyéb körülmények korlátozzák például a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem vagy a hátrányos megkülönböztetés terén. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a törvényjavaslat átdolgozásának szükségességére annak parlamenti vitája során az igazságügyi minisztérium államtitkára is felhívta a figyelmet. Emellett a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, valamint számos országos gazdasági és kereskedelmi szövetség is kifejezte aggályait a módosítással kapcsolatban. A köztársasági elnök elküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak a szövetkezeti törvényt tegnap. Az indoklás szerint a szövetkezetekről szóló törvény módosítása megváltoztatná az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat, részben korlátozva a munkavállalók jogosultságait.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
