Szakmai körökben pártoktól függetlenül konszenzus övezte azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy az új tanévtől bizonyos szakmákban a négyéves képzés helyett egy évvel rövidebb, úgynevezett előre hozott szakképzést indíthassanak az iskolák. A hagyományos négyéves kurzusok során az első két évben csak elméleti képzésben vettek részt a diákok, és csak a 11., valamint a 12. évfolyamon kaptak gyakorlati oktatást. A hároméves szakképzés során csupán feleannyi ideig tanulnak a gyerekek elméletet, azt is a gyakorlati képzés mellett, több részletben. Az iskolák évek óta azt szorgalmazták a területért felelős Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál (SZMM), hogy tegye lehetővé számukra a rövidebb képzést. A problémás diákokat ugyanis nem köti le az elméleti oktatás, így az első két évfolyamban igen nagyarányú volt a lemorzsolódás, amelynek következtében gyerekek ezrei maradnak szakképesítés nélkül.
Úgy tűnik azonban, hogy a kormány ismét átesett a ló túloldalára, és túlságosan felpuhította a rendszert. Az előre hozott szakképzést lehetővé tevő törvénymódosítás ugyanis csak a szakiskolai szakképesítések egy szűk körére tervezte bevezetni a kedvezményt, és előírta, hogy a szaktárca később rendeletben határozza meg a rövidített képzésben oktatható szakmák körét. Az SZMM azonban szinte az összes valamirevaló szakmában lehetővé tette a rövid képzést, pedig az elméleti szaktudás hiánya a bonyolult szakmák esetében akár életveszélyes is lehet.
– Az előre hozott szakképzést lehetővé tevő törvénymódosítás megalkotásakor arról volt szó, hogy a lerövidített képzést azoknak a problémás, hátrányokkal küzdő fiataloknak az érdekében hozzák létre, akik nem tűrik a hosszú elméleti oktatást, és a képzés ideje alatt rendre lemorzsolódnak. A cél az ő szakmához juttatásuk volt. A rövidített képzést azonban csak a kimondottan egyszerű szakmák esetében lehetett volna megvalósítani, ilyen például a kőműves- vagy gyümölcstermesztő-képesítés. Ám a szociális tárca úgy módosította a képzési jegyzéket, hogy ma már nyolcvanhét szakma esetében választható a rövidebb képzés – jelentette ki lapunknak Környei László közoktatási szakértő.
Tegyük hozzá: mivel a jogalkotó igencsak megcsúszott a rövidített képzésekben oktatható szakmák jegyzékének kiadásával, az a helyzet állt elő, hogy bár a gyerekek már leadták jelentkezéseiket a szakiskolákba, még nem tudják, hogy az iskola rövid vagy hosszú képzést indít-e. A képzési jegyzéket böngészve kiderült, hogy szeptembertől számos olyan szakmát lehet tanulni a rövidebb elméleti képzés mellett, amelyekben egy hiba súlyos következményekkel járhat. Ilyen például az autógyártó, a gáz- és csőhálózat-szerelő, a központifűtés-szerelő, a villanyszerelő vagy a háztartásigépgyártó szakma.
Információink szerint a rövidített képzés tömeges kiterjesztését Mátyus Mihály, az SZMM főosztályvezetője szorgalmazta. Mátyus egy tavaly év végi szakmai konferencián a rövidített képzés mellett érvelve azt mondta: a regisztrált 400 ezer álláskereső 35 százaléka általános iskolát végzett, de nincs szakképesítése, hét százaléka pedig még a nyolc általánost sem végezte el, márpedig ezen az arányon javítani kell. Hozzátette: dolgoznak a szakma- és vizsgakövetelményeken, figyelembe véve, hogy a 2+2 éves hagyományos szakképzés és az alternatív lehetőség ugyanazt a tudást adja.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
