Elhunytak után is felvették a támogatást

Jelenleg nincs eszköze az oktatási tárcának arra, hogy kiszűrje az összes olyan iskolát, amely nem létező diákok után igényel állami támogatást – tudta meg lapunk annak kapcsán, hogy egy borsodi iskolában elhunytak után is felvették a pénzt. A Fidesz szerint az oktatási tárca tehet arról, hogy a túlélés érdekében egyre több iskola kényszerül visszaélésekre.

A Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium képtelen beazonosítani az összes olyan nem létező tanulót, akik révén jogtalanul igényelnek állami támogatást az iskolák.
– Az iskolák feladata, hogy jelentsék a központi nyilvántartás felé a hozzá járó tanulók adatait, ezek hitelességéért őket terheli a felelősség. Az adatvédelmi törvény jelenleg érvényes változata szerint nekünk nincs lehetőségünk arra, hogy az iskolák által leadott adatokat összevessük a központi lakcím- és személyiadat-nyilvántartással. Igazi megoldást csak ez a lehetőség hozhatna a visszaélések megakadályozásában, ehhez azonban több törvény módosítására lenne szükség – jelentette ki lapunknak Bakonyi László, a szakminisztériumhoz tartozó Oktatási Hivatal (OH) elnöke. Hozzátette: ma csak szúrópróbaszerűen tudnak ellenőrizni. Ezt úgy végzik, hogy váratlanul megjelennek egy-egy iskolában, ám így is nagyon nehéz bebizonyítani, hogy az iskola által megadott tanulók egy része nem létezik. Általában bejelentés alapján mennek ki, és a könnyebb felderítés érdekében többnyire együttműködnek egy olyan szervvel, amely hozzáfér a központi adatbázishoz. Ilyen a vám- és pénzügyőrség vagy a rendőrség. Bakonyi László elismerte: sajnos nem egyedi eset a selyebi botrány. Tény, hogy az önkormányzati iskolákban eddig kevesebb volt az ellenőrzés, de a jövőben velük szemben is szigorúbban fellépnek majd. Bakonyi leszögezte: ha egy iskoláról kiderül, hogy nem létező tanulók után is felvett állami támogatást, akkor az OH jelenti a jogsértést a pénzt folyósító Magyar Államkincstárnak, amely megpróbálja behajtani az összeget, majd közösen feljelentést tesznek a rendőrségen.
A Fidesz szerint azonban jórészt az elmúlt nyolc év oktatáspolitikáját terheli a felelősség azért, hogy az iskolák egy része kényszerűségből nem létező diákokkal növelik az osztálylétszámot. Pósán László, az ellenzéki párt oktatáspolitikusa lapunknak leszögezte: míg a polgári kormány idején minden gyerek után járt a támogatás, és a kis létszámú falusi iskolák kiegészítő támogatást is kaptak, addig Magyar Bálint és Hiller István csoportlétszám-alapú finanszírozást vezetett be. Ez azt jelenti, hogy ha egy osztályba akár egyetlen fővel is kevesebb jár a jogszabályban meghatározott 24-nél, akkor az iskola nem csupán egy diák után járó normatívával kap kevesebbet, hanem a teljes összegnek csupán a töredékét. A kis létszámmal működő falusi iskolák számára ez egyet jelent a csőddel, így sokan a létfenntartás érdekében kényszerülnek törvénytelen eszközök bevetésére. Az áltanulók problémája úgy került a középpontba, hogy kiderült: több mint hetven fiktív tanuló adatai szerepeltek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Selyeb mezőgazdasági szakiskolájának nyilvántartásában.