A Hiller István oktatási és kulturális miniszter által felkért szakértőkből álló, Az iskola biztonságáért bizottság két évvel ezelőtt alakult meg annak érdekében, hogy javaslatokat tegyen az iskolai erőszak megfékezésére. Az erőszak mennyisége nehezen mérhető, de abban nem lehet vita, hogy az elmúlt két évben a brutalitás egyre súlyosabb formákat öltött. Míg két-három éve még csak pofonokról hallottunk, ma már rendszeresek a diáktársak terrorizálásáról, nemi erőszakról, nyolc napon túl gyógyuló sérülésekről szóló hírek, a felsőoktatásban pedig már halálos áldozat is van.
A tények ismeretében szinte valamennyi parlamentbe jutásra esélyes párt, bár más-más módszerrel, de egyértelműen keményebb fellépést követel a tanárait vagy társait bántalmazó diákokkal szemben. Mint arról lapunk elsőként hírt adott, a Fidesz szerint nem jelent megoldást az iskolai erőszakkal szemben a jelenlegi törvényi szabályozás, amely csak úgy engedi „kirúgni” a tanár- és diákverő gyereket az iskolából, ha az igazgató keres neki másik iskolát. Ez csak arra jó, hogy az oktatási intézmények egymás között cserélgetik a kezelhetetlen gyerekeket, a helyzet pedig sehol sem lesz jobb. Pósán László, a párt oktatáspolitikusa lapunknak leszögezte: változtatni kell a renitensekkel szembeni túlzottan liberális szabályozáson, ma ugyanis az agresszív, tanárait és társait bántalmazó vagy a többi diákot tanulmányaiban akadályozó tanulóknak csak jogaik vannak, felelősségük nincs. Pósán László leszögezte: ha pártja kormányra kerül, lehetővé teszik, hogy az iskola szabályzatát többször megszegő, társait bántalmazó diákokat az iskola mindenféle egyéb kötelezettség nélkül eltanácsolhassa az oktatási intézményből, és a problémás tanuló szüleinek dolga legyen, hogy új iskolát keressenek a gyereknek. A politikus szerint már azzal csökkenthető lenne az erőszak, ha a kezelhetetlen diákok szüleit is felelősség terhelné a gyerekek tetteiért.
A Jobbik is azonnali, szigorú fellépést követel az erőszakkal szemben, ám ők a kizárásnál is radikálisabb eszközökkel élnének: szerintük az iskolai terror főszereplői ellen csak rendvédelmi intézkedésekkel és az állam megtorló funkcióját biztosító jogrendszerrel lehet eredményesen fellépni. Volner János, a párt rendvédelmi kabinetjének vezetője szerint egyre gyakrabban fordulnak a Jobbikhoz vagy az Új Magyar Gárdához azok, akiknek a gyermekei az iskolákban terjedő erőszakhullám áldozataivá válnak, miután egyetlen olyan hatóság sem akadt, amely segélykiáltásuk ellenére megfékezte volna az agresszort. Az MDF a kampányban még nem szólalt meg az ügyben, korábban azonban olyan törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely fegyelmi büntetésként magántanulásra kötelezné a súlyos fegyelmi vétséget elkövető, tanköteles korú tanulókat. A magántanulás költségeit pedig a szülőnek kellene fedeznie.
A pártok mellett a pedagógusok is elégtelennek tartják a Hiller-tárca és szakértői bizottsága által elkészített javaslatokat és intézkedéseket. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az iskolai agreszszió jelenlegi kezeléséről kijelentette: elképesztő, hogy ha ma egy diák eltöri társa karját, akkor utána bemehet a következő órára. Ezen feltétlenül változtatni kell. A PDSZ javaslatának lényege, hogy a brutális gyereket meghatározott időre el lehessen tiltani az évfolyam látogatásától.
A szakma és szakpolitikusok szigorításra való törekvésével szemben a Hiller István által felkért szakértőkből álló testület továbbra is egy követ fúj az MSZP-vel, az egyetlen párttal, amely még mindig ellenzi a keményebb fellépést. Az iskola biztonságáért bizottság a napokban hozta nyilvánosságra állásfoglalását, amelyet a Hiller-tárca honlapján tett közzé. Ebben azt írják: a testület aggodalommal követi azokat a megnyilatkozásokat, amelyek a tizennyolc év alatti tanköteles tanulók esetében – az iskolai problémák megoldásának eszközeként – az iskolából való kizárás jogának visszaállítását követelik. A többek között Vekerdy Tamás nevével fémjelzett bizottság megítélése szerint ezek az elképzelések ellene hatnak a pedagógusok, szülők és diákok harmonikus együttműködésének, az iskolai konfliktusforrások csökkentésének, és nem szolgálják az iskola biztonságát. A bizottság az egyre brutálisabb erőszakot a nevelési-oktatási intézményeken belül megoldható pedagógiai jellegű kérdésnek titulálta.
Kérdés, hogy ha a dolog megoldható, miért nem látszik az eredmény, hiszen a testület már két éve dolgozik, ez alatt az idő alatt pedig egyre durvább cselekmények fordultak elő az iskolában. A Hiller-bizottság másfél éve készült jelentése és javaslatcsomagja egyébként javarészt a tanárokat és az iskolaigazgatókat tette felelőssé a terjedő erőszak miatt. A dokumentum szerint vannak olyan intézmények, ahol megfelelően bánnak a gyerekekkel, és van, ahol nem. Az agresszió kiváltója lehet a pedagógusok tanulókkal szembeni bánásmódja, a rossz pedagógiai és értékelési módszer, a probléma fel nem ismerése. A jelentés elismeri ugyan, az egyre erősebb munkaerő-piaci verseny miatt sok szülő nem foglalkozik eleget a gyerekkel, nem „neveli” őt, és az iskolával sem tartja a kapcsolatot, szerintük azonban ezek a problémák szigorítás nélkül kezelhetők. A testület a tanároknak azt javasolta, hogy járjanak továbbképzésre, ahol megtanítják nekik a modern pedagógiai módszereket. A bizottság az iskola-összevonást is remek módszernek tartja agressziókezelésre: szerintük az egységes, 12 évfolyamos iskolák létrehozása nagyban segítené a gyermekek frusztráltságának a leküzdését, hiszen így nem fenyegetné őket az iskolaváltási kényszer. Ezért azt javasolták, hogy a tárca olyan finanszírozási rendszert alakítson ki, amely az egységes iskolák, vagyis az általános és a középiskolák összevonását ösztönzi.
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
