Képek és üzenetek

Új katalógussal, plakáttal jelentkezett a Magyar Illusztrátorok Társasága (MIT). Az előbbi a 2009-es sűrű év eseményeinek öszszefoglalója, jelentős nemzetközi fórumokon való részvételről és több nagy hazai kiállításról is tudósít. Ugyanakkor az újabb nemzetközi megméretés, a március 23–26. közötti bolognai nemzetközi gyermek- és ifjúsági könyvvásáron a MIT tagjainak műveiből megrendezendő kiállítás kísérője is.

A MIT tizenegy tagja kapta meg eddig a Ferenczy Noémi-díjat, a társaság számos tagja nyerte el a magyar IBBY-díjat – az év illusztrátora díjat. Műveik jó része művészi értékű alkotás. Az általuk alkotott összkép nem egyezik azzal a képpel, amelyet a könyvesboltokban látható illusztrált, vagy éppen képtelen könyvek nyújtanak. „Nagyon lényeges, hogy nem a hazai gyermekkönyvkiadásból indulunk ki, mert itt azonnal belép a kiadói ízlés, ami fényévekkel van elmaradva attól, ami a nagyvilágot jellemzi. Úgy tűnik, lehetetlen megváltoztatni azt az egyoldalúságot, megtörni azt a szövegközpontúságot, ami uralkodik” fogalmaz ezzel kapcsolatban Sárkány Győző grafikusművész a MIT elnöke. Úgy véli, fontos szerepet kellene kapnia a vizualitásnak is, hiszen a képek komplex üzenetet hordoznak. „Sok vita folyt erről az utóbbi időben – folytatja –, mi a művekkel érvelünk, nem véletlenül állítottunk ki Bolognában 2006-ban, amikor Magyarország díszvendégként szerepelt a gyermek- és ifjúsági könyvek nemzetközi vásárán, olyan makettkönyveket, amelyekben nem volt szöveg. A gyermekekben teljes képi világ él, csak ezt a teljességet később megnyirbálják egy kicsit. A mi szervezetünk olyan művészeket tömörít, akik a képek nyelvén szeretnének üzenni, segíteni abban, hogy ez a világ később is teljes maradjon, az viszont, hogy a könyvesbolti standokra, polcokra mi kerül, elsősorban az üzletről beszél, a szakmához nincs semmi köze.”
Igaz, vannak jó példák is a grafikusi energiák kihasználására. Rofusz Kinga nemrégiben például nagyon szép sorozatot készített a Csodaceruza számára, afféle laboratórium ez a szép nevű vállalkozás, amely több gyönyörű könyvet is publikált az utóbbi időszakban, fiatal művészek alkotásaival, amelyek a nemzetközi könyvvásáron is megállják a helyüket. Sárkány Győző szerint ezt úgy is megközelíthetjük, hogy Bologna a vizualitás kapuja a világra, azt hangsúlyozza, hogy a gyerekek milyen frissek és nyitottak a világra. Érdekes párhuzam, hogy nemcsak a gyermek- és ifjúsági könyvek, az illusztráció java termése bemutatásának fontos nemzetközi színhelye ez a város, de évek óta itt rendezik meg a kortárs művészet egyik legjelentősebb vásárát is, utóbbi a jelen közönségének szól, az előbbi a következő nemzedékek nevelése szempontjából döntő fontosságú.
Megméretést jelent egyszerre a vásár, s arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen fontos az autonóm műként is megálló, művészi színvonalú illusztráció. Ezt szeretné tudatosítani a MIT új katalógusával is, amelyben olyan művészek alkotásait reprodukálják, akiknek a képi világa nagyon intenzíven hathat a gyerekekre, de persze nemcsak rájuk. Ebből a tükörből szemlélve még jobban érezhető talán az is, hogy milyen káros az itthoni szövegközpontúság. Az új kiadvány a benne szereplő művekkel, dokumentumokkal azt is tudatosíthatja talán, hogy hol tart ma a szakma. Az MTI 1994 óta folyamatosan jelen van a művészeti közéletben, működésében nem volt törés, és ez túlmutat az illusztráció területén. „A bolognai díszvendégség idején igen nagy volt az érdeklődés a bemutatott művek iránt, s ennek hatása később is megmutatkozott – idézi fel a 2006-os tapasztalatokat Sárkány Győző. – Hogy mi minden történt, hogy mi épült ki a rendszerváltozás óta, azt katalógusainkban rendre igyekeztünk dokumentálni. Számos kiállításon vettünk, veszünk részt, nem is tudunk minden meghívásnak eleget tenni. Nemcsak hazai, de nagy múltú külföldi művészeti társaságokkal is együttműködünk, mint például a New York-i illusztrátorok 1901-ben alakult szervezete, amelynek rendezvényein tagjaink kiállítanak, magam pedig személyesen is a szervezet tagja lehetek.”
De arról is érkeztek visszajelzések, hogy az öt vagy hat éve alakult európai illusztrációs fórum is hasznosíthatta tapasztalataikat, illetve tanulságosnak találta azt a szervezeti keretet, amelyet a magyar művészeti társaságok szövetségének működése jelent. Mindez arra is utal, véli az MTI elnöke, hogy a civil szféra az elmúlt húsz évben egyre erősebbé vált, egyre eredményesebben működött, a politikától függetlenül – vagy éppen ellene. A bolognai díszvendégség szakmai, erkölcsi hozadékát például a politika, a kulturális kormányzat jobban kamatoztathatta volna, mint ahogyan tette, s mint ahogyan azt más, nagyobb, saját művészetét eleve bőkezűbben támogató országnál megfigyelhettük. Vagy éppen megfigyelhetjük a jelenben, 2010-ben Bolognában, ahol Szlovákia a díszvendég, s az ilyenkor a vásár központi terében sorra kerülő nemzeti illusztrációs kiállítás megnyitóján nemcsak a szlovák kulturális miniszter, de a miniszterelnök-helyettes is részt vesz, hogy az esemény fontosságát hangsúlyozza.