Brazília külügyminisztere nem támogatta a német felvetést, hogy Iránt újabb ENSZ-szankciókkal kényszerítsék a tárgyalóasztalhoz, amikor Guido Westerwelle erről Celso Amorimnak beszélt Brasíliában. A német és a brazil külügyminiszter egyetértett abban, hogy az iráni nukleáris kérdésekre választ kell kapni, ám Amorim szerint semmi nem indokolja, hogy Iránnal ne tárgyaljon a nemzetközi közösség. Westerwelle a tárgyalást követően rámutatott, „más kontinensen élünk, Irán és Brazília, illetve Európa között nagy a távolságbéli különbség”.
Egy héttel korábban az amerikai külügyminiszter is aggodalmát fejezte ki Teherán tervei kapcsán, neki a brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva válaszolt azzal, hogy Iránt nem szabad sarokba szorítani atomprogramja ügyében. Hillary Clinton arra próbálta rávenni a brazilokat, hogy álljanak a nyugati hatalmak által támogatott szankciók mellé, ahogy Westerwelle is ezért járt Brasíliában. A dél-amerikai ország jelenleg épp tagja a tizenöt tagú ENSZ BT-nek, ahol minden szavazatra szükség van a büntetőintézkedések életbelépéséhez.
Brazíliától az eddigi tapasztalatok alapján nehéz lenne támogató voksot szerezni, legfeljebb egy tartózkodásra lehet számítani, hiszen emlékezetes, hogy Lula tavaly szeptemberben is megvédte az iráni atomprogramot, s leszögezte, minden országnak, így Iránnak is joga van a nukleáris energia felhasználásához. „Lehet, hogy bárkinek fenntartásai vannak az Iránnal való kapcsolattartással szemben, de Brazíliának biztosan nem” – mondta Lula. Ennek megfelelően Mahmúd Ahmadinezsád novemberben járt Brazíliában, Lula pedig májusban készül szövetségeséhez. A kétoldalú viszonyból mindkét ország megpróbál profitálni, Irán távoli, de erős szövetségest akar maga mellett tudni, Brazília pedig a jelenlegi, nem állandó BT-tagságát akarja felcserélni még erősebb pozícióval, ami illik megkerülhetetlenségéhez.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
