A pályázók
– Eötvös Loránd Tudományegyetem
– Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
– Budapesti Corvinus Egyetem
– Semmelweis Egyetem
– Szegedi Tudományegyetem
– Pécsi Tudományegyetem
– Miskolci Egyetem
– Debreceni Egyetem
– Szent István Egyetem
– Pannon Egyetem
– Nyugat-magyarországi Egyetem
– Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Hétfőn eldőlt, hogy a pályázó 12 felsőoktatási intézmény közül a jövőben mely intézmények büszkélkedhetnek majd a kutatóegyetemi címmel, a „zsűri” ugyanis utoljára ült össze. Az eredményhirdetés – amelyet jövő kedden, a nemzetközi Bologna-konferencia után tartanak – botrányt gerjeszthet, a vesztes iskolák ugyanis elfogultsággal vádolhatják meg a pályázatokat elbíráló bizottság tagjait.
A felelős egyértelműen Hiller István oktatási és kulturális miniszter, ugyanis ő hozta létre a kutatóegyetemmé minősítő bizottságot az erről szóló kormányrendelet alapján. Hiller látszólag független szakembereket jelölt ki a feladatra: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) és a Nemzeti Bologna Bizottság elnökét kérte fel, hogy válassza ki a nyertesnek javasolt az intézményeket. Ám az oktatási miniszter nem vette figyelembe, hogy a felkért szaktekintélyek valamelyik hazai egyetem tanárai vagy egyéb tisztségviselői. A helyzetet súlyosbítja, hogy a „zsűrizőket” foglalkoztató egyetemek valamennyien pályáztak a címre, vagyis a bizottság tagjainak saját munkahelyük pályázatát kell elbírálniuk a többi intézmény ellenében.
A bírálóbizottság elnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, csakhogy a fizikus egyben a Debreceni Egyetem professzora is. Szintén a Debreceni Egyetem tanára Bazsa György, aki a MAB elnökeként került a testületbe. Még súlyosabb a helyzet három másik pályázó egyetem esetében: a „zsűri” társelnöke Szabó Gábor, aki MRK-elnöki pozíciója mellett a Szegedi Tudományegyetem első embere is, ráadásul az intézményben jelenleg komoly kampány dúl a közelgő rektorválasztás miatt. Szabó újraindul a posztért, a választáson pedig döntő szerepe lehet, hogy a jelenlegi rektor irányítása alatt megszerzik-e a kutatóegyetemi címet, amely komoly többletforrásokhoz juttathatja az egyetemet. A Miskolci Egyetem rektorhelyettesét, Mang Bélát tudhatja a zsűriben, ő az FTT elnökeként került a testületbe. Mang egyébként Magyar Bálint minisztersége idején államtitkár volt az oktatási tárcánál. A bizottság ötödik tagja Orosz Magdolna, aki nemcsak a Bologna-bizottság elnöke, hanem az ELTE rektorhelyettese is.
Nyolc olyan intézmény van, amelynek nincs embere a bizottságban, ők lehetnek azok, akik kedvezőtlen eredmény esetén kirobbanthatják az elfogultsági botrányt. Ilyen például az egyik legnagyobb hazai múlttal rendelkező Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a nemzetközi színvonalú képzést nyújtó Semmelweis Egyetem vagy a Közgáz.
– A bizottság tagjait kormányrendelet jelöli ki, így a jogalkotó felelőssége, hogy milyen a bírálóbizottság összetétele. A felsőoktatásban ugyanakkor szinte lehetetlen komoly szakmai testületet összeállítani úgy, hogy a tagoknak egyetlen egyetemhez se legyen köze – jelentette ki lapunknak Pálinkás József, az MTA és a bírálóbizottság elnöke. Hozzátette: a bizottságban komoly szaktekintélyek ülnek, akik nem kockáztathatják elismertségüket azzal, hogy részrehajlók. Az elnök ugyanakkor megjegyezte: a rektori konferencia mindenkori elnökének bizottságba való jelölése olyan szempontból vitatható, hogy egyértelműen valamelyik egyetem vezetőjéről, vagyis az egyik potenciális pályázóról van szó. Pálinkás szerint a döntés várhatóan hullámokat ver majd, és az sem kizárt, hogy egyesek elfogultságot kiáltanak, de valakinek vállalnia kellett ezt a feladatot. Az elnök elismerte, hogy a pályázók között van mind a négy intézmény, amelynek tanárai vagy vezetői tagjai a bizottságnak. Leszögezte: mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák az elfogultságot, így például kizárják azokat a szakértőket, akiknél felmerül a gyanú, hogy részrehajlóan pontoznak.
Szabó Gábor, az MRK elnöke ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: úgy érzi, eddigi tudományos munkássága garancia arra, hogy senki nem gondolja róla, elfogult lenne a saját egyetemével szemben.
A kutatóegyetemi pályázatokat első körben szakértők pontozták a bizottság által meghatározott kritériumok szerint. Ebben főként azt vizsgálták, hogy az intézmények eddig milyen kutatási tevékenységet végeztek, tanáraik mennyire aktívak a tudományos életben. A pontszám 85 százalékát az eddigi munkásság, 15 százalékát a jövőbeni vállalások teszik ki. Ez azonban önmagában nem perdöntő: a bírálóbizottság maga dönti el, hogy kit javasol a státusra, a pontozás csupán annyiban számít, hogy aki nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, az nem terjeszthető fel a címre. A végső szót Hiller István mondja ki, ő dönti el, hogy az egyes intézmények esetében elfogadja-e testület javaslatát, vagy sem.
Emlékezetes: Hiller István tavaly jelentette be, hogy a kiemelkedő képzést és kutatási tevékenységet végző intézmények kutatóegyetemi címet kapnak majd. Idén nem jár fix költségvetési támogatás kutatóegyetemeknek, pályázati úton azonban többletforráshoz juthatnak. Az uniós pályázat keretösszege huszonhétmilliárd forint.
