Nem lát semmiféle elfogultságot az új tagállamokkal szemben Iván Gábor. A magyar diplomata szerint a bizottság és a tanács külszolgálatában ugyan alacsony az új tagállamok aránya, erre azonban figyelemmel lesz. Ezzel szemben az új tagországok szinte mindegyike úgy érzi, hogy embereiket mellőzi Ashton asszony. „A brüsszeli maffia gondoskodott arról, hogy piszkos bajszunkat ne dughassuk be ide!” – idézett egy magát megnevezni nem akaró lengyel uniós tisztségviselőt az Euobserver.com, de a lényeget tekintve hasonló bírálatokat fogalmazott meg Toomas Hendrik Ilves észt elnök is.
A brit bárónő most azon dolgozik, hogy egy irányító csoport segítségével javaslatot dolgozzon ki az alakuló diplomáciai testületről. A tervek szerint az EEAS úgy áll majd fel, hogy a világszerte működő 136 bizottsági képviseletet formálják át uniós nagykövetségekké. Lapunk megkérdezett egy magyar uniós tisztségviselőt arról, hogy miként áll a magyarok esélye. „A külügyi szolgálat még nem jött létre”, kezdte válaszát forrásunk. Ehhez Ashtonnak be kell terjesztenie egy tanácsi határozattervezetet. Az irányító csoport ezzel április végére szeretne elkészülni. Ez hozza majd létre azt az új szervezetet, amely az unió új intézménye lesz. Ehhez a személyi és pénzügyi rendeletet is módosítani kell. Az intézményt pedig csak ettől a pillanattól kezdve lehet feltölteni. Vagyis most még nem tehető fel az a kérdés, hogy hányan vannak magyarok vagy lengyelek. De az EEAS-be az Európai Bizottság külügyi főigazgatóságának több szervezeti egységét átveszik, számos munkatárssal. Ugyanígy az Európai Unió főtitkárságáról is kerülnek át emberek és szervezeti egységek. Egyharmad a bizottságból, egyharmad a tanács főtitkárságáról, egyharmad pedig a tagállami külügyminisztériumokból.
A baj az, mondta az uniós tisztségviselő, hogy a két előbbiben az új tagállambeliek alulreprezentáltak. Ez azt jelenti, hogy ha a tagállamok diplomáciai szolgálataitól küldött egyharmadban ugyan meglesz a földrajzi kiegyensúlyozottság, a bizottsági és tanácsi egyharmadban nem. A bizottság külkapcsolati főigazgatóságán például – mondta a tisztségviselő – 660 fő dolgozik. Ebből a tizenkét új tagállamból származó új munkatársak száma 84, ami alig tizenhárom százalék. Ez egyértelmű alulreprezentáltság. A 84-ből viszont tizenegy magyar. Vagyis a 660-nak két százaléka, ami egyébként megfelel a magyar népességnek a teljes uniós népességhez viszonyított arányával.
„Rosszabb a helyzet a bizottsági képviseleteken, amelyeket egyébként ma már uniós képviseleteknek nevezünk” – folytatta forrásunk. Világszerte a képviseleteken 997 fő dolgozik, amelyből 33 az új tagállambeli. Ez három százalékot jelent, így egyértelműen itt a legnagyobb az alulreprezentáltság. „Ez a mi szempontunkból előnyös” – mondta forrásunk, a 33 főből ugyanis minden harmadik magyar állampolgár. „Vagyis viszonylag jól állunk” – tette hozzá. De a csaknem ezerfős külszolgálati állománynak így is csak mintegy egy százalékát tesszük ki, ami a kétszázalékos népességaránynak még mindig csak a fele. Ez akkor is elfogadhatatlan, ha egyedül magyar nagykövet van az új tagállamok közül, mégpedig Herman János Oslóban.
origo.hu
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók
