Munkanélküli fiatalokat termel a bolognai rendszer

A kétciklusú felsőoktatási rendszer eddigi eredményeit vitatta meg tegnap Budapesten 47 oktatási miniszter. A szakértők és az ellenzéki pártok szerint nincs okunk az ünneplésre, mert hazánkban meggondolatlanul, erőltetetten vezették be az új képzési struktúrát, ezért sok képzés elvégzése értelmetlen, a diploma piacképtelen.

Növelnék a tanulók mobilitását. Húsz százalékra növelnék a külföldi intézményekben is tapasztalatot szerző diákok arányát 2020-ra az európai felsőoktatási térségben – mondta Andrulla Vasziliu, az Európai Unió oktatásügyért, kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztosa tegnap Budapesten a nemzetközi Bologna-konferencián. – Növelni kell a hallgatók mobilitását. A becslések szerint jelenleg az európai diákok tíz százaléka képzi magát külföldi intézményekben is tanulmányai során – hangsúlyozta Andrulla Vasziliu. Az uniós biztos szerint továbbra is a mobilitás és a minőségbiztosítás a bolognai rendszer legfontosabb célja. – A feladatok teljesítéséhez egyebek mellett strukturális változásokra és új oktatási módszerekre van szükség – fűzte hozzá.

Tegnap Budapest, ma pedig Bécs ad otthont annak a tanácskozásnak, amelyen 47 ország oktatási minisztere vitatja meg a felsőoktatás képzési szerkezetét meghatározó bolognai folyamat eddigi eredményeit. 1999-ben huszonkilenc ország – közöttük Magyarország – fogadta el az összetartozó európai felsőoktatási térség kialakításáról szóló bolognai nyilatkozatot. A fő cél az volt, hogy az egyes országok diplomái összehasonlíthatók legyenek, és valamennyi országban egymásra épülő, kétciklusú oktatási rendszert vezessenek be. Magyarországon ma a diákok először hároméves alapképzést végeznek el, amely után diplomát kapnak. Aki ennyivel megelégszik, az munkába állhat, a legjobbak azonban továbbmehetnek a kétéves mesterképzésre, amelynek elvégzése után „magasabb fokú” oklevelet kapnak.
Azt még Hiller István oktatási miniszter is elismerte, hogy a rendszer nem hibátlan, de szerinte Magyarország és a magyar felsőoktatás számára a Bologna-folyamat lényegesen több előnyt hoz, mint amennyi problémával jár. Hiller a konferencia hivatalos megnyitója előtt kijelentette: az előnyök már a bevezetés utáni években látszódtak, az elkövetkező évtizedben pedig várhatóan sokkal több előnnyel jár majd Magyarország számára a folyamat. A miniszter hazánk felkészültségét és a bevezetést hetesre értékelte egy tízes skálán. Azt mondta, a Bologna-dekrétumot ma is aláírná.
A hazai szakemberek és az ellenzéki pártok szerint azonban a rendszer bevezetése nálunk meggondolatlanul, erőltetetten ment végbe, amely egyes képzések esetében súlyos károkat okozott, ráadásul értéktelen diplomákat termel.
– A tömeges felsőoktatás iránti igényt és az elitképzés szükségességét egyszerre csak a bolognai rendszer tudja a kielégíteni. Nálunk azonban a bevezetés során a kormányzat hibát hibára halmozott, ezért az új kormányzatnak komolyan be kell majd avatkoznia a felsőoktatásba – jelentette ki lapunknak Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. A polgári kormány egykori oktatási minisztere leszögezte: az egyik legnagyobb hiba az volt, hogy a tízéves fokozott bevezetés helyett Magyar Bálint öt év alatt áterőltette az egyetemeken az új struktúrát. Ennek köszönhetően az alapszakok jelentős részét nem dolgozták ki megfelelően, egyszerűen csak félbevágták a korábbi egyetemi képzéseket. Az ilyen kurzusok értéktelen diplomát adnak, és szinte lehetetlen elhelyezkedni velük a munkaerő-piacon. Ezért a Fidesz szerint az alapszakok jelentős részének újragondolására, átdolgozására van szükség. Pokorni szerint több olyan szak esetében is bevezették az új struktúrát, ahol az károkat okozott. Ilyen például a pedagógusképzés, amit azonnal ki kell venni a kétciklusú rendszerből, és az osztatlan rendszerben elitképzéssé kell alakítani. A politikus rámutatott: a csökkenő gyereklétszám miatt a kisebb vidéki főiskolákat csőd fenyegeti, ezért nagyobb kormányzati beavatkozásra lenne szükség abban, hogy melyik intézmény milyen alapszakot indíthat.
A Jobbik a Fidesznél is radikálisabb: ők megszüntetnék a jelenlegi rendszert, és visszaállítanák a hagyományos főiskolai, egyetemi képzést. Dúró Dóra, a párt oktatási kabinetjének vezetője szerint nemcsak a hibás bevezetés okozott káoszt a rendszerben, hanem az is, hogy olyan képzéseket próbálnak kétlépcsőssé tenni, amelyeket lehetetlen, egy életképtelen rendszeren pedig nem segít a javítgatás.
A szakemberek álláspontja nagyrészt egyezik a Fidesz elképzeléseivel. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint Magyarország nem kerülhette el, hogy részt vegyen a felsőoktatás nemzetközi átalakításában, de tudomásul kell venni, hogy a képzési struktúra hibás elemeket tartalmaz, amely egész Európában gondot okoz, még akkor is, ha ezt az oktatási miniszterek nem szívesen ismerik el. A rendszer nem érte el egyik alapvető célját, a képzések közötti átjárhatóságot. Az alapdiplomákkal sok szakma esetében szinte lehetetlen elhelyezkedni. Központilag kellene szabályozni, hogy melyik felsőoktatási intézmény indíthat mesterszakot, hiszen ma a magasabb fejkvóta miatt minden intézmény erre törekszik, így sokszor olyan szakmákban is indul ilyen mesterképzés, amelyeknek nincs létjogosultsága. Az MTA elnöke a pedagógusképzésben a klasszikus szakpárok tekintetében visszaállítaná az osztatlan képzést, a hiányszakmák esetében pedig a pedagógusok bérének emelésével ösztönözné a diákokat a tanári pálya választására. Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke már az alapképzést is kettébontaná aszerint, hogy a hallgató annak elvégzése után tovább akar-e tanulni, vagy az oklevél megszerzése után abbahagyja a tanulmányait.
Több ezren tüntettek a bolognai folyamat ellen Bécsben, jelentette este az MTI. A résztvevők főként az osztrák egyetemi rendszerrel elégedetlen hallgatók és oktatók, de külföldiek is csatlakoztak hozzájuk.