Őszödön sem volt őszinte Gyurcsány?

Egy szenvedélyes monológot, amelyet a felelősségérzet és a mély hazaszeretet vezet, amely éppen a szenvedély okán tele van túlfűtöttséggel, helyenként cifra hasonlatokkal és túlzásokkal, őszinte, beismerő vallomásnak tekinteni, hát azt hiszem, hogy a helyzet teljes félreértése, a politikai rosszindulat és a rossz szándék tárgykörébe tartozik – Gyurcsány Ferenc február 25-én a belvárosi szabadegyetemen tartott előadásában már így értékelte a 2006 májusában tartott őszödi beszédét. Az exkormányfő szónoklatát a Népszava közölte, abból kiderül, hogy maga a szocialista politikus is újragondolta eddigi álláspontját.
*
Gyurcsány ugyanis idáig következetesen igazságbeszédnek, nagyszerű politikai teljesítménynek tartotta őszödi szónoklatát, most azonban kifejtette, hogy valójában a kormányüdülőben, az MSZP-frakció zárt ülésén elmondott szavai sem voltak őszinték.
Újabb információkat közölt Lendvai Ildikó pártelnök az őszödi beszéd kiszivárogtatásának körülményeiről. A politikus szerint a Miniszterelnöki Hivatalból lophatták el azt a hangfelvételt, amelyen rajta volt Gyurcsány „monológja”. Az MSZP elnöke tegnap a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: „a hivatalosan, minden miniszterelnöki beszédről elkészített felvételt lopta el valaki vagy másolta le valaki nyilván később a Miniszterelnöki Hivatalból”. Lendvai megnyugtatónak tartja, hogy nincsen a szocialista képviselők között „úgymond áruló”.
– Nem egy szocialista képviselő készített el egy kalózfelvételt és kezdte el árulni a politikai piacon – jegyezte meg, bár az már korábban is egyértelmű volt, hogy nem a hanganyag rögzítése volt problematikus a történetben, hanem az, hogy miként jutott a nyilvánosságra.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) hároméves vizsgálata éppen ezt próbálta meg kideríteni, és jelentésükben (amely egyébként államtitok) össze is foglalták a történteket. Az ezt tartalmazó dokumentumra hivatkozva a Népszabadság a napokban közölte, hogy az őszödi beszédet tartalmazó anyag átkerülhetett „egy másik politikai oldalhoz”.
A Nemzetbiztonsági Iroda neve elhallgatását kérő munkatársa nem kívánta kommentálni a kiszivárogtatás körülményeire vonatkozó, a sajtóban és politikusi nyilatkozatokban megjelenő információkat. Érdeklődésünkre, hogy kiknek a kezén mehetett át az NBH jelentése, későbbre ígért tájékoztatást.
A Népszabadság egy korábbi cikkében kitért az „őszödi legendára”, amely Gál J. Zoltánt, a volt miniszterelnök egykori kabinetfőnökét keveri árulás gyanújába. Az ő páncélszekrényében ugyanis volt egy másolat, ami a botrány kirobbanásakor eltűnt. A lap megírta, hogy emiatt állítólag Gál J. fel is ajánlotta lemondását Gyurcsány Ferencnek. A legenda szerint a hanganyag később előkerült, Gál J. Zoltán viszont eltűnt a nagypolitikából, és 2010-től biztosan nem lesz tagja a parlamentnek, hiszen az MSZP országos listáján és egyéni indulói között sem szerepel.
A múlt hét végén azért került ismét az érdeklődés középpontjába a balatonőszödi beszéd, mert Szili Katalin volt házelnök azt kérte az MSZP elnökségétől, illetve frakcióvezetőjétől, hogy kezdeményezzék az NBH balatonőszödi beszédről készült vizsgálatának teljes nyilvánosságra hozatalát. A témában a szocialisták felső vezetői egymásnak ellentmondó álláspontot képviselnek. Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt nem kíván az eseményekkel foglalkozni, Szekeres Imre elnökhelyettes szerint a vitákat a választások utánra kellene halasztani, míg Lendvai kifejtette, ő is nagyon szeretné tudni, hogy ki volt a kiszivárogtató.