Rektort buktattak a diákok?

Új pályázatot írnak ki a Szegedi Tudományegyetem rektori posztjára, miután egyik jelölt sem tudta megszerezni a szenátus kétharmadának szavazatát. Bár az indulók közül az első körben a jelenlegi rektor szerepelt jobban, bennfentesek szerint az országgyűlési választások után sorra kerülő új voksoláson még kevesebb esélye lesz Szabó Gábornak a cím elnyerésére.

Kutatóegyetemek: ma sem lesz eredmény. Másodszor tolta el Hiller István oktatási miniszter a kutatóegyetemi pályázat eredményhirdetését, így ma mégsem derül ki, a jövőben mely intézmények pályázhatnak az európai uniós többletforrásra – tudta meg lapunk. Az oktatási miniszter még egyeztet a miniszterelnökkel az eredményhirdetés új időpontjáról. A tárcavezető először február 10-re ígérte az elismerő címek átadását, majd március 10-re, a hazánkban zajló Bologna-konferencia előestéjére módosította a dátumot. Szabó Gábor, az Magyar Rektori Konferencia elnöke nem tudja, mi a halasztás oka, hiszen a pályázatokat bíráló bizottság időben elvégezte a munkáját, és már a hónap elején leadták Hiller Istvánnak a pályázókat rangsoroló listát. Egyesek szerint az újabb halasztás hátterében az állhat, hogy Hiller tart a vesztes egyetemek felháborodásától. Előfordulhat ugyanis, hogy a vesztesek elfogultsággal vádolják meg a pályázatokat elbíráló grémiumot, abban ugyanis négy olyan egyetem tanárai, rektorai és rektorhelyettesei ülnek, akik maguk is pályáztak a címre. A Kutatóegyetemmé Minősítő Bizottságot az erről szóló kormányrendelet alapján Hiller István hozta létre.

Csalódottan vette tudomásul Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem jelenlegi rektora, hogy nem sikerült elnyernie újból az egyetem vezetői címét a hétfői rektorválasztáson. Az egyetem első embere – aki egyébként az összes intézmény vezetőjét tömörítő Magyar Rektori Konferencia elnöke is – érdeklődésünkre elismerte, hogy rosszul esett neki az eredmény, hét év kemény rektori munka után nem erre számított. Rámutatott: fölényes győzelmet aratott, ám a szabályok miatt ez nem volt elég. Ahhoz ugyanis, hogy valaki harmadik ciklusát kezdhesse meg egy egyetem élén, már a szavazatok kétharmadának megszerzésére van szüksége. Hozzátette: a rektori pályázatot a lehető leggyorsabban, a következő szenátusülésen újra kiírják, így a szabályok szerint várhatóan május legvégén kerülhet sor az újbóli voksolásra. Szabó leszögezte: természetesen indul a következő választáson is, ahol szintén kétharmadot kell majd szereznie. Lapunk kérdésére – nem gondolja-e, hogy politikai megfontolások állhatnak a kudarca mögött, hiszen őt sokan baloldaliként tartják számon – Szabó kijelentette: a jobboldali médiumok előszeretettel hánytorgatják fel a korábban történteket, amikor SZDSZ-es jelöltként indult az országgyűlési választásokon. – Mindez azonban már 12 éve történt, ráadásul soha nem voltam a liberális párt tagja – mondta, hozzátéve: tiszta a lelkiismerete, igyekezett mindig távol tartani a politikát az egyetemtől. Érezzék magukat roszszul azok – üzente –, akik érvénytelen szavazatokat adtak le a rektorválasztó ülésen.
Szegeden azért kellett új pályázatot kiírni, mert a mostani rektor, Szabó Gábor mandátuma július 1-jén lejár. Szabónak a szavazatok kétharmadát kellett volna megszereznie, ahogy ellenlábasának, Wittman Tibornak, az egyetem orvosprofesszorának is ennyi voksra lett volna szüksége. Alapesetben elegendő lenne az egyszerű többség megszerzése is, ám Szabó és Wittmann esete speciális: előbbinek azért kellett a szenátus kétharmadának támogatása, mert harmadik vezetői ciklusára készül, utóbbinak pedig azért, mert a ciklus alatt betölti 65. életévét. Az első szavazási körben a szenátus 49 tagja közül 27-en Szabót, 13-an Wittmannt támogatták, 9 voks pedig érvénytelen volt. A második körben a szenátus tagjai már csak a voksok felét korábban elnyert jelöltre, Szabó Gáborra szavazhattak. Az érvényesen szavazó 44 szenátusi tag közül 30-an támogatták őt, a mandátum megszerzéséhez azonban 33 voksra lett volna szükség.
Wittman Tibor orvosprofeszszor szerint a hétfői választáson vereséget szenvedett az egyszemélyes, sok esetben antidemokratikus vezetési stílus, és végre eljöhet az idő, amikor józanul szembe lehet nézni a szegedi egyetemen kialakult problémákkal. Wittman leszögezte: elgondolkodtató, vajon Szabó Gábor miért sietett annyira az új rektor választásával, amikor a pályázatok elbírálásának határideje csak május 31. lett volna, vagyis a jelölteknek akár két hónappal is több idejük lehetett volna az egyetemi polgárok meggyőzésére. Leszögezte: ő megpróbált valódi megoldásokat kínálni a helyzetre, igyekezett a rendelkezésére álló rövid idő alatt minél több emberrel megosztani a programját, míg Szabó inkább a vita kikerülésére, és minél gyorsabb újraválasztására törekedett. Wittmann leszögezte, Szegeden sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogy azt a jelenlegi rektor felvázolja: alapkutatásra évek óta nem kapott többlettámogatást az intézmény, a karok súlyos anyagi gondokkal küzdenek, és különösen nagy a baj az egyetemi klinikákon. A bolognai rendszer helyi és országos szinten megbukott, a kialakult súlyos helyzet pedig azonnali beavatkozást igényel. A jelenlegi rektor szinte teljhatalommal bír, az egyetemi karok sok esetben nem is képviseltetik magukat azon bizottságokban, amelyek döntést hoznak a helyzetüket alapjaiban meghatározó kérdésekben. Wittmann még nem döntött arról, hogy ismét pályázik-e a posztra. Ugyanakkor leszögezte: mindenképpen indul ellenjelölt Szabóval szemben.
Információink szerint a diákok „buktatták” meg Szabót. A hallgatóknak 16 szavazati joggal bíró küldötte van a szenátusban, vagyis rajtuk kívül elegendő egyetlen oktatónak Szabó ellen, vagy érvénytelenül szavaznia, hogy ne legyen meg a kétharmad. A mostani rektor liberális múltjára utalva ugyanakkor bennfentesek azt valószínűsítik, azzal, hogy Szabónak most nem sikerült megszereznie a voksok kétharmadát, gyakorlatilag minimálisra csökkent az esélye, hogy a következő, már az országgyűlési választások után tartandó voksoláson sikerül neki a bravúr.