Sarkozy terjesztené az atomenergiát

Nicolas Sarkozy azt szorgalmazta, hogy a nukleáris energiát tegyék elérhetővé a fejlődő országok számára. A francia elnök ezt egy párizsi tanácskozáson mondta, ahol a Közel-Kelet több állama is bejelentette, közösen építenének atomerőművet, amelyhez a technológiát Franciaország szállítaná.

Uzi Landau izraeli infrastruktúraügyi miniszter a konferencián azt mondta, Izrael azt reméli, hogy az atomenergiát „arab szomszédjaink” mérnökeivel és kutatóival együttműködésben termeli majd. Az atomerőmű a Negev-sivatag északi részén épülne fel, s Jordániával közösen építené fel Izrael, a technológiát pedig Franciaország biztosítaná, írta az MTI. A konferencián Szíria is jelezte, hogy fejleszteni kívánja nukleáris energiáját a lakosság elektromos igényeinek növekedése miatt. Fejszál Mekdad szír külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy „a nukleáris energia békés célokra történő felhasználását nem monopolizálhatják azok, akik a technológiával rendelkeznek, hanem mindegyik ország számára egyenlő módon hozzáférhetővé kell azt tenni”.
Izrael dimonai atomerőművét francia segítséggel építették az ötvenes években, így a mostani esetleges közös fejlesztés a korábbi folyamat felújítását jelentené. A tervek szerint az új erőművet a franciák felügyelnék, ám komoly nemzetközi jogi aggályokat jelent, hogy Izrael nem írta alá az atomsorompó-szerződést (NPT), így elméletileg tilos oda nukleáris anyagokat szállítani, minthogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei nem léphetnek be a létesítményekbe. A világ diplomáciája amolyan nyílt titokként kezeli, hogy Izraelnek vannak atomfegyverei, így az NPT céljaival – amely az atomfegyverek terjesztését ellenzi, a leszerelést szorgalmazza, de a békés célú nukleáris fejlesztéseket támogatja – nem ért egyet, ám úgy tűnik, a régi szabályokat át lehet hágni diplomáciai vagy üzleti érdekekből. Amióta az Egyesült Államok aláírta a megállapodást a szintén nem NPT-aláíró Indiával nukleáris alkatrészek szállításának engedélyezéséről, az egyezmény egyértelműen veszített jelentőségéből. A nyitott kérdésekről az áprilisi nukleárisügyi csúcsértekezleten fognak eszmét cserélni a világ vezetői.
A franciák a nukleáris erőművek terén világelsők az Areva állami konszern révén. A nukleáris óriás egyébként 40 országban van jelen, s a jordániai uránbányákban is exkluzív kitermelési jogokat szerzett februárban. A mostani bejelentés nem jött előzmény nélkül: Francois Fillon francia miniszterelnök akkori látogatása során állapodtak meg egy atomerőmű felépítéséről. A franciák azonban elestek az Egyesült Arab Emírségek által kiírt versenypályázaton. Az üzletet a koreai Korea Electric Power nyerte el, általános vélemény szerint azért, mert jóval olcsóbban vállalkoztak az építésre versenytársaiknál. Jordániában is a koreaiak alapozzák meg a franciák nagy üzletét, hiszen ők építik az első kutatóreaktort.
A franciák megvetették a lábukat az Arab-félszigeten, Kuvaitban és Szaúd-Arábiában is. Az olajmonarchiák számára a magas olajár esetén nem éri meg elégetni a fekete aranyat hőerőművekben, így a franciák kipróbált atomerőművei jó alternatívát jelentenek. Számos szakértő figyelmeztet arra, hogy a nagy cégek üzleti érdekeik által vezérelve úgy terjesztik el a törékeny térségben a nukleáris technológiát, hogy semmiféle biztosítékot nem kapnak annak békés célú felhasználására, s erkölcsileg is kérdéses, ha az atomenergiát az egész Közel-Kelet megkaphatja, Irán ilyen célú programját miért kritizálja a nyugati világ, Párizzsal az élen.