Végzetes lehet a görög válság a Balkán-félsziget többi országaira nézve is – írja a szerb Vecserni Novoszti napilap. Románia, Törökország és Bulgária a legveszélyeztetettebb az utóbbi idők nagy volumenű görög beruházásai miatt. Egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa a görög bankok leányvállalatainak sem, melyek mélyen beépültek a szomszédos országok bankrendszereibe. Részesedésük a macedón pénzpiacon 40, az albánon 35, a bolgáron 28, a románon 27, a törökön 25, míg a szerben 15 százalékos. A Fitch nemzetközi hitelminősítő intézet által leminősített négy vezető görög bank – a National Bank of Greece, az AlphaBank, az EFG Eurobank Ergasias és a Piraeus Bank – aktív szereplője a felsorolt pénzpiacoknak. A görög nemzeti bank tulajdonosa az Egyesült Bolgár Banknak, az EFG Eurobank Ergasias bolgár postabanknak. A Bloomberg gazdasági lap neves közgazdászokra hivatkozva attól tart, hogy a görög bankok nemcsak korlátozni fogják a hitelezéseket, de ki is vonhatják pénzüket leánybankjaiból. A Bloomberg elemzői szerint a balkáni országok megszenvedik a görög beruházások szükségszerű csökkenését is.
A bolgár Profit online újságban megjelent cikkében Steve Hanke, a baltimore-i Johns Hopkins University professzora a válság megoldására két lehetőséget vázolt fel. A piac jelenleg arra számít, hogy az EU segítséget fog nyújtani, és a válságot megfékezik. Ez az optimista verzió. A pesszimista szerint a kapott euróelőlegeket a görög bankok kivonják, és a határon kívülre helyezik el. Akkor a tőke elszivárgása pánikot fog kelteni az eurózónában. A közgazdászprofesszor írásában az okok között megemlíti, hogy nem ez az első válság Görögország történetében. Az ország függetlenségének 1832-ben történt elismerése után már válságba keveredett, és a XIX. században végig hitelezőinek ellenőrzése alatt maradt. A Törökországtól elszenvedett vereség után, 1897-ben vegyes bizottság felügyelte pénzügyeit. A XX. században a drachma a világ egyik leggyengébb valutája volt. A görög pénz nevéhez fűződik a világ hatodik legnagyobb hiperinflációja 1944 októberében, amely elérte a havi 13 800 százalékot. A neves közgazdász az AlphaBank főközgazdászára, Michael Maszukariszra hivatkozik, aki a Financial Timesnak február 12-én azt nyilatkozta, hogy országa strukturális problémákkal küzd, és Görögországé az utolsó „szovjet típusú” gazdaság a fejlett világban. Az írásban nem marad el neves közgazdászok bírálata sem. Említi a Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stirlitz nevét, aki a görög kormány hivatalos tanácsadójaként szemet hunyt a külső háromszázmilliárd eurós adósságállomány felett.
A válság hamar nehéz helyzetbe hozta a tavaly októberben megválasztott miniszterelnököt, Georgiosz Papandreut, aki egyben a Szocialista Internacionálé elnöke is. A múlt héten a higgadtságáról ismert miniszterelnök kifakadt európai kollégái ellen, hogy „katasztrófát előidéző pszichózist” teremtenek.
Az ismert katasztrofális makrogazdasági adatok nem jelentik még a történet végét. Kiderült, hogy Görögország hamisította fiskális mutatóit. Tovább tetézte a bajokat, hogy kiderült, hogy a Goldman Sachsszal kötött megállapodás alapján készpénzhez jutottak úgy, hogy később kellett érte fizetni. Ez egy olyan könyvelői trükk, amelyben a pénzáramot azonnal el lehet számolni, de a jövőben jelentkező kötelezettségek eltűnnek a fiskális ködben.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter leleplezi a fogkefét
