Zenetörténészek szerint Richard Strauss legsikeresebb operája A rózsalovag, amelyet Mozart muzsikájának huszadik század eleji átértelmezéseként méltatnak. A magyar Operaház drezdai ősbemutatója után már négy hónappal, 1911. május 21-én műsorra tűzte a művet, amelyet eddig kétszázharminckilenc alkalommal játszottak Budapesten, Alszeghy Kálmán, Mihályi Ferenc, Szemere Árpád, illetve Mikó András rendezésében. A kétszáznegyvenedik előadás a Lett Nemzeti Opera vezetője, az egykori filmszínész Andrejs Zagars instrukciói alapján lesz látható.
Jochen Breiholz 2006 óta a rigai opera nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, dramaturgja, korábban újságíró volt. Tegnap az Operaházban A rózsalovag sajtótájékoztatóján elsőként tőle lehetett megtudni, hogy nem a hagyományos rokokó díszletek, jelmezek között állítják színre Richard Strauss romantikus vígoperáját, a rendezői opera jegyében hanyagolják a komponista által megkövetelt színpadképet, a művet szecessziós környezetbe helyezik. Breiholz szerint ugyanis a rokokó és a huszadik század elejének atmoszférája megegyezik: bolond, erotikus, szexuálisan túlfűtött világ volt mindkettő, amelyben az álarcok excentrikus dolgokat takartak.
A német Breiholz a rendező segítsége lehet Hugo von Hofmannsthal librettójának megértésében is, mert mint a tegnapi sajtótájékoztatón kiderült, Zagars nem beszél németül. – Bartókot csak magyar rendezheti, Jenufát meg cseh? – válaszolt pikírten az Operaház művészeti igazgatója, Kovalik Balázs arra a kérdésre, nem okoz-e nehézséget a rendezőnek, hogy e világnyelvet nem bírja. Ám a nyelvismeret hiánya abból a szempontból is érdekes, hogy a rendező már a próba első napján, január 25-én kifogásolta Sümegi Eszter pontos szövegtudását, majd ezt követően szóban elvette tőle a március 20-i premiert. – A másodszereposztás épp olyan jó, mint az első – oktatott tovább Kovalik a tegnapi sajtótájékoztatón, aki február 26-án a művésznőt – külön meghallgatása után – írásban értesítette a döntésről. Kovalik szerint mindehhez joga van a „művészi szempontoktól” vezérelt Operaház vezetésének. Külföldi rendezőt pedig azért hívtak, mert az intézmény nyitni kíván a világ – ezúttal Riga – felé.
Sümegi Eszter jogi képviselője, Timoránszky Péter írásbeli panaszt tett az Operaház főigazgatójánál, Vass Lajosnál és pert fontolgat, mivel szerinte az eljárás személyiségi jogokat sért, közigazgatási és munkajogi szempontból is jogellenes. A levélből kiderül, miután Sümegi Eszter értesült a rendező döntéséről, meghallgatást kért az Operaház egykori fő-zeneigazgatójától, a Művészeti Tanácsadó Testület elnökétől. Fischer Ádám a vezetőség döntését eleinte azzal magyarázta, hogy Sümegi Eszter nem tudja a szerepét, ám a jelen lévő Kovács János karmester ezt megcáfolta. Fischer Ádám ezek után – a meghallgatáson szintén jelen lévő Timoránszky Péter szerint – a kényszerítés jogi fogalomkörébe tartozóan kétszer is közölte, amennyiben Sümegi művésznő nem hajlandó tudomásul venni, hogy a premieren nem énekelhet, úgy a következő évadra vonatkozó felkéréseket függőben tartja, és nem tudja megmondani, a művésznő mikor léphet fel.
A meghallgatás atmoszférájáról érzékletes képet fest Timoránszky március 5-én keltezett levele. Az egész beszélgetés hangulata, maga az a tény, hogy Fischer Ádám úr közben mintegy fél órán keresztül a szendvicsét majszolta és a jelen lévő Sümegi művésznőt megalázó módon vizsgáztatni kívánta a szereptudásáról és a szöveg magyar jelentéséről, azt sugallta, hogy kár minden szóért, a döntés már megszületett és a premiert más fogja énekelni – olvasható a panaszban.
FELHÍVÁS AZ ERKELÉRT. Nyílt levélben követeli A rózsalovag egyik karmestere, Dénes István, hogy újra kinyissák az Erkel Színházat. – Nyilvánvaló, hogy egy renoválás, állagmegóvás, felújítás előbb-utóbb elkerülhetetlen, de az a kár, amelyet a közönség előtt jelenleg bezárt színház (próbálni ugyan lehet benne!?) az emberek lelkében okoz, több ezer családot, fiatalt fosztva meg a megfizethető kultúrtápláléktól, sokkal jóvátehetetlenebb, mint az a néhány millió, amelybe egy ideiglenes felújítás kerülne – fogalmaz a dirigens.
origo.hu
Kilencéves kisfiú maradt félárván a lovászpatonai késelés tragédiája után
