Ha valami csoda nem történik, a 2010-es esztendő is az építőipar fekete éve lesz. A magánerős lakásépítések szinte teljes eltűnése a Bajnai-kormány átgondolatlan intézkedéseinek következménye – állítja Kárpáti József, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökségi tagja. A szakember szerint az áfakulcs ötszázalékos emelése, a szociálpolitikai kedvezmény és a támogatott lakáshitelek megszűnése, valamint a jelzálogalapú kölcsönök felvétele körüli kockázatok növekedése együttesen vetette vissza a lakásépítési kedvet, növelte a feketefoglalkoztatást az ágazatban. A válság kihat az építőanyag-iparra is, hiszen például a hazai tégla- és cserépgyárak közül hét üzem zárt be tavaly. A 2008-ban meglévő alkalmazottaknak csak mindössze 57 százalékát foglalkoztatják, miközben a cégek termelési értéke 38 százalékkal esett vissza.
A napokban Nemzeti ügyek politikája – 2010 címmel napvilágot látott a Fidesz választási programja. Az építőipari, épületenergetikai fejezetet Bencsik János országgyűlési képviselő, Tatabánya polgármestere irányításával dolgozták ki a szakemberek. – Rendszeresen egyeztettünk az érintett kamarákkal és az építőipari szakmai szervezetekkel az elmúlt másfél évben – tudtuk meg a szakpolitikustól. Az építőipar helyzetén sokat rontott az elhatalmasodott lánctartozás, aminek kiváltója gyakran maga az állam – emlékeztet Bencsik. Erre példa, hogy a 2008-ban meghirdetett és elbírált panelpályázatok kifizetése (22 milliárd forint) még mindig nem történt meg, a vállalkozókat ezért nem tudják a lakóközösségek kifizetni. A szocialisták az épületenergetika területén 20 milliárd forint fedezet nélküli ígérvényt hagynak maguk után. Miután ezzel az államháztartási törvényt tudatosan megsértették, ennek alighanem büntetőjogi következménye lesz.
Miközben becslések szerint évente 1500-2000 ember veszíti életét Magyarországon az energiaszegénység miatt, tehát ennyi ember nem képes a létfenntartásához elegendő energiát megvásárolni, az MSZP-kormány áprilistól megszünteti a fűtéstámogatási rendszert. Az ÉVOSZ elnökségi tagja szerint ez utóbbiért nem kár, mivel a több száz milliárd forint, amit fűtéstámogatásra költött az állam, elfüstölt pénz. Ha ezt az összeget ugyanezen lakások korszerűsítésére fordították volna, akkor minden évben kevesebb lett volna a lakók kiadása.
Az összes felhasznált energia 40 százalékát ugyanis épületeink fogyasztják el. Hazánkban az épületek hőkibocsátása évente átlagosan 250 kilowattóra négyzetméterenként, miközben az osztrák átlag mindössze 120. Jellemző, hogy egy színvonalasan elkészített, alacsony energiafelhasználású, könynyűszerkezetes ház mintegy 60 kilowattórát tud, ráadásul egy paszszívház nem bocsát ki többet évi 15 kilowattóránál – mutat rá a szakember, hozzátéve: épp ideje új irányt venni az épületenergetika terén.
A Fidesz a már futó épületenergetikai programokat megvalósítja, ha szükséges, a forrásokat is bővíti, így a munkák elmaradásától senkinek sem kell tartania – bocsátja előre Bencsik, aki szerint az első feladat felgyorsítani az energiapazarló épületek felújítását. A Fidesz programja szerint négymillió háztartásból 3,2 milliónak kell megújulnia három-négy kormányzati ciklus alatt. Átfogó épületfelújítási program indul majd, vagyis aki teljesíti az alapfeltételeket, az automatikusan hozzájut a támogatáshoz. A mai pályázati rendszerhez egy – külföldi minta alapján létrejövő – mentori hálózatot kapcsolnak. A szakképzett mentor szerepe, hogy a tulajdonossal közösen meghatározza a legkevesebb költséggel járó beavatkozás módját. Ezek a szakemberek segítenek abban, hogy milyen építészeti, épületgépészeti beavatkozásokra van szükség, és van-e lehetőség megújuló energia használatára.
A pénzügyi fedezetet az uniós keretek, a magyar költségvetés hazai forrásai és a szén-dioxid-kvóták eladásából származó bevételek biztosítják majd. Ha az adott évre szabott keret kimerül, az igények kielégítése áthúzódhat a következő évre. Ha lesz is egyfajta várólista, senkinek nem kell tartania attól, hogy lemarad valamiről. Ez az ütemezettség az építőipari és építőanyag-ipari munkát is előre tervezhetővé teszi. – A lakásfelújítási programmal tartósan százezer új munkahelyet tudunk teremteni – állítja Bencsik. A kidolgozott elképzelések szerint nemcsak az épületkorszerűsítést, de az új építést is támogatják majd, amennyiben az épület hőtechnikailag legalább A vagy A+ besorolású lesz.
A Fidesz elnöke – mondja a szakpolitikus – már többször is említést tett egy állami tulajdonban álló „zöldbank” létrehozásáról, amely egységes hátteret nyújt majd a finanszírozáshoz. Alapvető cél, hogy az önrészt olyan hitel rendelkezésre bocsátásával lehessen biztosítani, amelynek futamidejét és törlesztőrészleteit az elért megtakarítások szabják meg. A Fidesz új otthonteremtési programja a polgári kormány lakástámogatási gyakorlatának tapasztalataira alapoz. A gyermekvállalási kedv növelésének összetett eszközrendszerét alakítja ki az új kormány. A hosszú távú lakáspolitika államilag támogatott előtakarékosságra alapoz, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a bérlakásépítésre is, hogy akinek nincs elegendő önereje, azt az állam ne kényszerítse kezelhetetlen hitelcsapdába – mondja Bencsik János.
A program fehéríti az építőipart, mert számlaadási kötelezettség társul mellé. Jól jár vele az államháztartás, mert úgy indítja el a belső piac élénkítését, hogy három év alatt megtérül a közösségi ráfordítás. Az építőipar munkához jut, az ingatlan tulajdonosa, illetve bérlője pedig jobb és olcsóbban üzemelő lakásban élhet majd. A kisebb energiafelhasználás következtében csökken a környezeti terhelés, enyhül az ország energiafüggősége, a felpörgő gazdasági szektor pedig több társasági adóbevétellel kecsegteti az államot.
Orbán Viktor: Magyar-román csúcs