A tomori iskola is ugyanannak az igazgatónak a vezetése alatt ment csődbe, akit a selyebi bűncselekményekkel gyanúsítanak. Az iskola megszűnéséért azonban nem lehet egyedül Planicska Csabát hibáztatni, hiszen a tomori intézményt működtető Rom Som Alapítvány megelőzhette volna a bajt, ha megnézi, kit nevez ki iskolaigazgatónak, és nem kezdi meg jogszerűtlenül a tanévet. A Rom Som Alapítvány információink szerint az iskolacsőd kapcsán mintegy harmincmillió forintos tartozást halmozott fel az egykori dolgozókkal és a közműcégekkel szemben, miközben az elmúlt években a szervezet több száz millió forintot nyert el különböző uniós pályázatokon. Tomor és Selyeb is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserháton található, ahol súlyos gond a mélyszegénység, és ebben a régióban a legnagyobb az iskolázatlanság, különösen a romák körében. Így kiemelten fontos lenne a térségben megfelelő oktatás, a csereháti gyereknek azonban lassan nem lesz hova iskolába járniuk.
A napokban került nyilvánosságra, hogy 2007-ben több mint hetven fiktív tanuló adatai szerepeltek a selyebi általános és mezőgazdasági szakiskola nyilvántartásában. Az intézmény nem létező tanulók után vett fel oktatási normatívát az államtól. Többen a rendőrségi kihallgatáson tudták meg, hogy visszaéltek a nevükkel, és elhunytak is voltak a tanulói listán. Taskó Béla jelenlegi polgármester szerint több tanárnak megfelelő végzettsége sem volt. Akadt, aki szabó létére matematikát tanított, a villanyszerelő pedig fizikát. Az ügyben még jelenleg is nyomoz a vám- és pénzügyőrség, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanúja miatt az egykori iskolaigazgató ellen. A botrány miatt az egész falu csődbe mehet, hiszen a jogtalanul felvett támogatás teljes összegét, 40 millió forintot vissza kell fizetni az államnak, miközben az önkormányzatnak a 2010-es teljes normatív támogatása 46 millió forint. Ráadásul az adósságrendezés ideje alatt nem pályázhatnak, és hitelt sem vehetnek fel. A pénzhiány miatt az iskolában már csak alsó tagozat működik. Megszűnt a konyha is, a gyerekeknek Miskolcról hozzák az ebédet.
Lapunk megtudta: a selyebi iskola meggyanúsított igazgatója, Planicska Csaba az alig néhány kilométerre fekvő Tomorra „menekült”, ahol egy új intézmény létrehozásába vágott bele. Tomoron addig a Rom Som Alapítvány által létrehozott tanoda működött, amely azt vállalta, hogy iskolaidőn kívül felzárkóztató foglalkoztatást tart a környező települések leszakadt roma gyerekeinek. Ebből az intézményből lett a Klebelsberg Kunó Általános Iskola és Szakiskola. Az intézményben 2008 szeptemberében meg is kezdődött a tanítás, bár nem volt jogerős működési engedélyük, az első fokú határozatot ugyanis megfellebbezte a Planicska Csaba által csődbe vitt Selyeb jegyzője, ami halasztó hatályú. Az ügy több mint fél évig húzódott, ezért csak 2009 tavaszán kapott jogerős működési engedélyt az intézmény, a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében azonban visszamenőleg nem jár állami normatíva a gyerekekre. Az intézmény információink szerint 30 millió forintos adósságot halmozott fel, így a következő tanévben már nem kezdhette meg a működését. Az eljárás többek között azért tartott hónapokig, mert az intézményt ellenőrző Oktatási Hivatal számos hiányosságot talált.
Az iskola-tanoda jelenlegi sorsával kapcsolatban ellentétesek az információk. Fehér Lászlóné, Tomor igazgatásügyi főelőadója szerint az intézmény az idei tanévben már nem nyitott ki, és a bezárásról nem értesítette a falu vezetését. Hozzátette: tudomása szerint a tanárok elmentek, és az épület azóta üresen áll.
A Rom Som alapítója szerint az általuk működtetett iskola csődje nemcsak Planicska Csaba hibája, hanem az oktatási kormányzat felelősségéből fakadó jogszabályi hiányosságoké is. Bohn Katalin arra a kérdésünkre, hogy miért éppen a visszaéléssel gyanúsított Planicskát kérték fel igazgatónak, úgy nyilatkozott: nem ismerték a férfit, és örültek, hogy találtak valakit, aki az ország legiskolázatlanabb régiójában diplomával rendelkezik. Elismerte, a hatóság talált az intézményben hiányosságokat, például hogy megfelelő végzettséggel nem rendelkező tanárok tanítottak, ám ezeket a felszólítások kiküszöbölték. Az alapító ennek kapcsán részleteket nem árult el, így arra nem válaszolt, hogy Tomoron is tanított-e varrónő és villanyszerelő. Megjegyezte ugyanakkor, a Csereháton szinte lehetetlen megfelelő számú szaktanárt találni, pedig az iskola folyamatosan adott fel álláshirdetéseket. Azt sem cáfolta, hogy az iskola után maradtak adósságok, ám szerinte azok rendezése folyamatban van, de részleteket nem árult el. Bohn szerint a tomori intézmény a selyebi polgármester bosszújának esett áldozatul, a másik falu által ellenük folytatott hadjárat célja azonban nem az volt, hogy megakadályozza az újabb visszaéléseket, hanem az, hogy elszipkázza a diákokat az iskolából. Bohn szerint felháborító, hogy több mint fél évbe telt, míg lezajlottak a selyebi fellebbezés nyomán indult vizsgálatok, és végre megkapták a jogerős működési engedélyt. A rendkívül rossz törvényi szabályozás miatt azonban ekkor sem jutottak hozzá a gyerekek után járó állami normatívához, mert a jelenleg hatályos jogszabály szerint az visszamenőleg nem jár. Bohn leszögezte: amíg ilyen paragrafus érvényben lehet Magyarországon, addig iskolák eshetnek áldozatul személyes bosszúhadjáratoknak és spekulációknak. Az alapítvány cáfolta a tomori igazgatási főelőadó állítását, aki szerint jelenleg senki nincs az épületben, Bohn szerint ott most tanoda működik. Lapunk munkatársa azonban a helyszínen járva zárva találta a tanoda épületét.
Nagy kérdés az is, hogy a tanodában tanítanak-e vagy sem, pedig a Rom Som Alapítvány az utóbbi években több tíz millió forintot kapott ennek működtetésére. A szociális és munkaügyi tárca honlapján megtalálható adatok szerint az alapítvány egy ízben 19 millió forintot, másik alkalommal csaknem 15 milliót, harmadik alkalommal pedig több mint 20 millió forintot nyert pályázaton tanodaprogramra. Az alapítvány honlapja szerint ezenkívül 114 milliót nyertek családi szakképzésre. A Cserehát-programban 1,8 millió forinthoz jutottak a térség szociális térképének elkészítéséért. A csődbe vitt iskola működtetéséhez ötmillió forintot nyertek a Tiszta Formák Alapítvány pályázatán.
Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke megerősítette, a jelenlegi szabályozás szerint visszamenőleg nem jár az oktatási normatíva. Megjegyezte, hogy jogerős működési engedély hiányában egyetlen intézmény sem kezdhetné el a tanévet, vagyis az alapítványi iskola jogszerűtlenül járt el, amikor szeptemberben mégis saját padsorába ültette a gyerekeket. Az ügy kifejlete így nem lehetett más, mint csődhelyzet, hiszen a tanítás költségekkel jár, amit nem volt, aki finanszírozzon. Bakonyi elismerte, az akkori szabályozás valóban lehetőséget adott arra, hogy egyes iskolák egymást lehetetlenítsék el a működési engedély megfellebbezésével, azóta azonban orvosolták a helyzetet: idén már márciusban kérelmezni kellett az engedélyeket az iskolaindításhoz, ezért egy esetleges fellebbezés esetén is lezárul az eljárás tanévkezdésre. Bakonyi megerősítette, hogy a vizsgálatok során számos hiányosságot találtak Tomoron, főként a tanárok végzettségével kapcsolatban. Megjegyezte: sajnos a legfejletlenebb régiókban előfordul, hogy még érettségivel sem rendelkező személyek tanítanak az iskolákban.
Planicska Csabát lapunknak nem sikerült elérnie.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
