Washington számára – amely fél évszázadon keresztül élen járt az űrkutatásban – a helyzet, hogy föld közeli célpontokhoz nem lesz szállítókapacitása, az azon túli területekre pedig kutatási lehetősége meghatározatlan ideig, azt jelenti, hogy nemzetünk másod-, sőt harmadrendű pozícióba kerül – írta nyílt levelében Neil Armstrong, amikor Barack Obama bejelentette a Constellation program beszüntetését. Az öt éve George Bush akkori elnök által elindított programot Obama túl drágának tekintette, amely egyébként sem vezet sehová. A február elsején kiadott amerikai költségvetésben a Constellation már nem volt benne, általános csalódást okozva a törvényhozóknak, az űrkutatási szakembereknek, a rajongóknak, s a programokban részt vevőknek, köztük az első embernek, aki a Holdra lépett. A Bush-kormányzat ugyanis többek között hosszabb távú emberi jelenlét kialakítását tervezte égi kísérőnkön.
Ettől ugyan nagyon távol volt mind a Constellation, mind mostani utóda, egyes tervek azonban nem kerülnek papírkosárba, hanem felhasználják az új programban. Így öt év alatt 3,1 milliárd dollárt költenek az új, Mars-kutatásra alkalmas hajtómű kifejlesztésére, a NASA űrkutatási ügynökség pedig 2015-ig hatmilliárd dolláros plusz- pénzt kap terveire, az eredetileg tervezett Orion űrhajó azonban elkészül, amely 2020-ig embert vitt volna a Holdra.
A döntésnek örülhet a Lockheed Martin repülőgépgyártó, az Orion fejlesztője, a floridai Kennedy Űrközpont és környékének lakói, ahol a tervek szerint 2500 új munkahely létesülhet. Obama döntése épp legendás elődjéhez hasonló, JFK jelentette be ugyanis az Apollo-programot, amely 1969-re embert vitt a Holdra. Ezt követően a Mars meghódítása nem valósult meg, a lendület elfogyott, de a mostani, viszonylag olcsó döntés új lelkesedést adhat az űrkutatásnak, s javíthatja Obama imázsát.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
