Bizonyosan mindenki átérezte már életében, hogy szavainknak nemcsak nyelvi, hanem valóságos, kézzelfogható erejük is van. Tréfás-bagatellizáló, de az igazságot a hamisság hatalmával kiforgatni képes fordulataink, mint a „kabátlopási ügybe keveredett” vagy épp az „osztogatnak vagy fosztogatnak” szójáték, jól mutatják ezt. A nyelv erejével tehát vissza is lehet élni. Mindig akad megrendelő s hozzá bértollnok, aki ezt meg is teszi.
A szó erejébe vetett hitről zűrzavaros rendszerek propagandamunkái tanúskodnak, az efféle verbális fércművek elemzésével a második világháború előestéje óta külön nyelvészeti irány, az úgynevezett tartalomelemzés foglalkozik, amikor is a mindent elöntő blablából egymás szándékaira próbáltak következtetni a szemben álló hatalmak. Ribbentrop állítólag azt mondta, „a sokat hangoztatott hazugságok az igazság erejével hatnak”. Mi, magyarok ehhez képest mára jócskán megokosodtunk: tudjuk, a szakadatlan ismételt hazugságokat végül a legegyügyűbb ember sem hiszi már el.
Arra azonban még sokat látott nyelvészként sem gondoltam, hogy a szórendnek ereje lehet. Erre az újabb nagy adóátrendezősdi egy tavaly nyári, tehát még jóval döntés előtti sajtóanyaga kapcsán döbbentem rá. „Megnövelt cafeteria 25% ÁFA-val” – állt az egyik ingyenes bulvárlap szalagcímében.
Talán emlékszünk még ebédjegyeink s más béren kívüli juttatásaink év eleji kálváriájára, hogy mást ne mondjak, a fővárosban egy hétig utazni sem tudtunk miatta. Nos, ez végképp nem azt mutatta, hogy megnövelték volna a béren kívüli juttatásokat, amelyeket úgy mellesleg 25 százalék áfa terhel. A szalagcím azonban ezzel a szórenddel magyarul éppen ezt sugallja. Ha az igazságot szeretnénk leírni ugyanezen szavakkal, akkor a helyes szórend nem „megnövelt cafeteria 25% ÁFA-val”, hanem mindenképpen 25 százalék áfával növelt cafeteria. Persze ha nem akarták volna mindenáron szépíteni a lenyelendő rút varangyos békát, még egyértelműbb és helyesebb szalagcím lett volna a 25 százalék áfával sújtott cafeteria.
Tehát nemcsak a szónak, a szórendnek is lehet ereje. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy milliós példányszámú nyelvi bakival vagy tudatos szórendi csúsztatással volt-e dolgunk, netán pusztán egy MTI-anyag szolgai átvételével. Hatása ettől független, hiszen százezrek olvasták úgy, ahogy megjelent. Azok a százezrek, akiknek most nincs egynegyeddel több ebédjegy a zsebükben. Minél nagyobb társadalmi dimenziója van egy adott kérdésnek, annál nagyobb az író ember felelőssége. Nyelvi felelőssége is.
Mert a nyelv egész életünkben szolgál és véd minket, olykor még vigasztal is. Csak magát nem tudja megvédeni. Ezért is kétszeres bűn visszaélni vele.

Két családvédelmi juttatás válik adómentessé heteken belül