Az eredendő szépséget kell eladni

Az egyik legtekintélyesebb világzenei szaklap, a Songlines márciusi számának melléklete egy válogatás-CD volt tizenhét magyar dallal. Ugyanez a brit médium a Kerekes Band Pimasz című lemezét néhány éve a világ tíz legjobb újonnan megjelent albuma közé választotta, idén pedig a Söndörgőt jelölte a legjobb zenekarnak járó díjra. Magyar zene brit füllel. A lap szerkesztőjével, Simon Broughtonnal beszélgettünk.

Pályázat. A PANKKK Programiroda és a hozzá tartozó Magyar Zenei Exportiroda a zene ünnepe programsorozathoz kapcsolódóan a párizsi, a varsói és a bukaresti magyar intézetekkel közös pályázatot hirdetett. Amint azt a PANKKK-kerekasztal vendége, Simon Broughton is elmondta: a zeneipari válság miatt megváltoztak a terjesztési csatornák, és sokszor aránytalanul nagy anyagi befektetéssel jár, mire egy magyar együttes külföldön is sikert tud elérni. A pályázat célja, hogy segítsen megtenni az első lépést. A kiíró az elektronikus úton, online feltöltéssel 2010. április 27-ig pályázó együttesek közül helyszínenként legfeljebb hármat választ ki, akik 2010. június 21-én, a zene ünnepén különleges kulturális helyszíneken léphetnek fel. Párizsban a Foire-Saint Germain fesztivál színpadán mutatkozhatnak be a francia közönségnek, Varsó belvárosában egy ezer főt befogadó amfiteátrumban léphet fel a kiválasztott együttes, Bukarestben a nemrég felavatott Magyar Kulturális Intézet udvara alakul át koncertteremmé. A befutókat a magyar zenei tradíciókból táplálkozó, azt mégis modern hangzásvilággal, műfajokkal ötvöző zenekarok közül válogatják, akiknek az egyszeri fellépés lehetőségén túl lehetőségük lesz arra is, hogy a fővárosokban töltött legfeljebb hat nap alatt saját csatornákat kialakítva megszervezzék következő turnéjukat. A részletes pályázati kiírás a www.pankkk.hu oldalon olvasható.

Egy nap fogta magát, és a nyakába vette Európát, így vetődött Magyarországra jó húsz évvel ezelőtt Simon Broughton, akkor még hátizsákos kalandorként. Komolyzenét tanult a durhami egyetemen, ott találkozott Bartók életművével, és elhatározta, elmegy oda, ahonnan a bartóki zene gyökerei erednek – meséli a PANKKK Programiroda által szervezett beszélgetés előtt a Mikszáth téren. Mielőtt elkezdett volna dolgozni a BBC-nek, célba is vette Magyarországot. Kapott egy telefonszámot, és amint leszállt a vonatról, tárcsázott. Tolcsvay Béla vette fel, akin keresztül szoros barátságba került többek között a Muzsikással, Sebestyén Mártával, a magyar kultúrával pedig egyenesen szerelembe esett. Éri Péterékkel többször járt Erdélyben, a terepmunkának köszönhetően kiélesedett a füle az autentikus magyar népzenére – mondja, s közben magyar szavakkal viccelődik.
Forgatott dokumentumfilmeket a BBC-nek az afgán, az iszlám zenéről és a fadóról, publikált a The Guardianban, részt vett a világzene bibliájának számító The Rough Guide to World Music szerkesztésében, a hetven országban 25 ezer példányban megjelenő Songlines szerkesztőjeként pedig a világzenei élet egyik legbefolyásosabb véleményformálójának tartják.
Tíz évvel ezelőtt a Fonóval, az idén a PANKKK Programirodával közösen állított össze egy CD-re való magyar világzenei válogatást olyan előadókkal, mint Bognár Szilvia és zenekara, a Besh o droM, Herczku Ágnes, a Kalyi Jag, Palya Bea, a Parno Graszt, a Rendhagyó Prímástalálkozó, a Söndörgő és Ferus Mustafov, a Szájról szájra formáció vagy Balogh Kálmán. Az előadókat meghívásos pályázat útján keresték meg, az ötven jelentkezőből öttagú zsűri (Szép Fruzsina – Sziget Fesztivál, Újfalusi Gábor – Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, Hollókői Lajos – táncháztalálkozó, Agócs Gergely – Hagyományok Háza és Bodrogi András – PANKKK) pontozásos módszerrel válogatott, érdekes azonban, hogy a nevezők között sem a Csík zenekar, sem a Muzsikás nem volt ott. Pedig utóbbi Nagy-Britanniában a mai napig viszonyítási pont a világzenében – mondja Broughton, aki szerint annak érdekében, hogy a magyar zene külföldön is piacra leljen, kár mások ruhájába öltöztetni, például balkáni klisékbe csomagolni. – Az eredendő szépséget kell eladni, el kell kerülni a kényszeres hígítást, a világzenésítést, élni kell az online közösségi oldalak adta lehetőségekkel, és első lépésként érdemes internetes szubkultúrát építeni az együttes köré – foglalja össze tanácsait a szerkesztő. Broughton szerint a magyar zenekarok esetében sokszor csak az igényes tálalás és egy hiteles sztori hiányzik az áttöréshez, hogy a nyelvi akadályok, a kultúrához kötöttség ellenére meg tudjanak szólítani nem magyar célközönséget is.