Az öröm ujjhegye

K Ö N Y V E S H Á Z

2010. 04. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Marton Mária érzékeny, bensőséges hangulatot teremtve, míves könyvben rögzítette Csukás István életrajzi regénnyé terebélyesedett vallomását. Megszólaltatja a költőt, aki a Koromcsillag, A felidézett toronyszoba című nagy hírű kötetekben teremtett az egyedi életutakban gazdag magyar irodalomban is különlegesnek számító hangot. Csukás a hétköznapi valóság elemeit finomítja groteszk, látomásos, képekben bő, lendületes versekké, amelyeknek különlegességük, hogy a mélakóros világban, az elkeseredett irodalmi művek évadján elpusztíthatatlan életerő és életöröm sugárzik belőlük. A kötetben szereplő verscsokor ízelítőt ad lírájából. Számos költeményében azonban eltávozott barátait siratja a költő, versben idézi meg Sinka István, Weöres Sándor, Vas István, Berda József, Nagy László, Galsai Pongrác, Kondor Béla, Czibor János vagy a korán távozott színművész, Timár Béla alakját. És fiatal életének egyik legfontosabb szereplőjére, Kormos István költőre, tehetséghalászra, Móra kiadós szerkesztőtársára, barátjára is emlékezik. „Hát ég veled és ég velünk! – ezt még a szám mondja ki, / tarka nyakkendőt köt az ősz, szívem félve mulat.”
A könyv gondolati ívében kulcsfontosságú a Rövid életemet megtoldom című életrajzi ihletésű prózavers, amely a címet is magyarázza: „és mégis és mégis, legalább próbáltam az öröm ujjhegyén megállni, / nincs szebb, mint az élet, és nem is érdemes szebbet kitalálni”. Az 1936-ban született Csukás István kisújszállási gyermekéveit nagy erejű és jóságos kovács édesapja, szeretően szigorú édesanyja, az elbűvölően szép falu légkörét a Teremtő ajándékának tartja. Egész életén át hálás volt a nagyszerű indíttatásért, amit a békés–tarhosi zeneiskola alapító igazgatója, a világhírű Debreceni Kodály kórus későbbi karnagya, Gulyás György és a csodálatos tanárok adtak neki. A kiválóan hegedülő Csukásnak konkurensévé vált a kiváló költő, a meseíró, kinek fantáziájából az idézett verskötetek, a Költők éhkoppon című prózakötet, a televíziós feldolgozások révén közismert Pom-pom, a Szegény Gombóc Artúr, a Süsü, a sárkány sorozat, az Oriza-Triznyák mesék és a világ egyik legjobb, legfantáziadúsabb kiskamaszregénye, a Keménykalap és krumpliorr s a belőle készült nagyszerű film fakadt.
Amikor Marton Mária a viszontagságokról kérdezett, Csukás elmondta, hogy nem akarja a valóságosnál derűsebbre festeni az 1990 előtti időket, s tisztában van jelenlegi életünk nehézségeivel is. Ám az elviselhetetlent elviselhetővé teszi az alkotómunka. Az interjúregény legfontosabb tanulságaként Csukás István azt üzeni a mostani fiataloknak is, hogy ha megfeszített erővel dolgozunk, és nem adjuk föl a küzdelmet, előbb-utóbb célt érünk. A tehetség a művészetben alapvető, ám szorgalom és kitartás nélkül az elhivatott is elkallódhat. Egy dolgot nem szabad a zseniknek sem: a körülményeket okolva figyelmen kívül hagyni a tehetség parancsát, amely arra szólít föl, hogy valósítsuk meg önmagunkat.
(Marton Mária: Az öröm ujjhegyén Csukás Istvánnal. Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2009. Ára: 1999 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.