Marton Mária érzékeny, bensőséges hangulatot teremtve, míves könyvben rögzítette Csukás István életrajzi regénnyé terebélyesedett vallomását. Megszólaltatja a költőt, aki a Koromcsillag, A felidézett toronyszoba című nagy hírű kötetekben teremtett az egyedi életutakban gazdag magyar irodalomban is különlegesnek számító hangot. Csukás a hétköznapi valóság elemeit finomítja groteszk, látomásos, képekben bő, lendületes versekké, amelyeknek különlegességük, hogy a mélakóros világban, az elkeseredett irodalmi művek évadján elpusztíthatatlan életerő és életöröm sugárzik belőlük. A kötetben szereplő verscsokor ízelítőt ad lírájából. Számos költeményében azonban eltávozott barátait siratja a költő, versben idézi meg Sinka István, Weöres Sándor, Vas István, Berda József, Nagy László, Galsai Pongrác, Kondor Béla, Czibor János vagy a korán távozott színművész, Timár Béla alakját. És fiatal életének egyik legfontosabb szereplőjére, Kormos István költőre, tehetséghalászra, Móra kiadós szerkesztőtársára, barátjára is emlékezik. „Hát ég veled és ég velünk! – ezt még a szám mondja ki, / tarka nyakkendőt köt az ősz, szívem félve mulat.”
A könyv gondolati ívében kulcsfontosságú a Rövid életemet megtoldom című életrajzi ihletésű prózavers, amely a címet is magyarázza: „és mégis és mégis, legalább próbáltam az öröm ujjhegyén megállni, / nincs szebb, mint az élet, és nem is érdemes szebbet kitalálni”. Az 1936-ban született Csukás István kisújszállási gyermekéveit nagy erejű és jóságos kovács édesapja, szeretően szigorú édesanyja, az elbűvölően szép falu légkörét a Teremtő ajándékának tartja. Egész életén át hálás volt a nagyszerű indíttatásért, amit a békés–tarhosi zeneiskola alapító igazgatója, a világhírű Debreceni Kodály kórus későbbi karnagya, Gulyás György és a csodálatos tanárok adtak neki. A kiválóan hegedülő Csukásnak konkurensévé vált a kiváló költő, a meseíró, kinek fantáziájából az idézett verskötetek, a Költők éhkoppon című prózakötet, a televíziós feldolgozások révén közismert Pom-pom, a Szegény Gombóc Artúr, a Süsü, a sárkány sorozat, az Oriza-Triznyák mesék és a világ egyik legjobb, legfantáziadúsabb kiskamaszregénye, a Keménykalap és krumpliorr s a belőle készült nagyszerű film fakadt.
Amikor Marton Mária a viszontagságokról kérdezett, Csukás elmondta, hogy nem akarja a valóságosnál derűsebbre festeni az 1990 előtti időket, s tisztában van jelenlegi életünk nehézségeivel is. Ám az elviselhetetlent elviselhetővé teszi az alkotómunka. Az interjúregény legfontosabb tanulságaként Csukás István azt üzeni a mostani fiataloknak is, hogy ha megfeszített erővel dolgozunk, és nem adjuk föl a küzdelmet, előbb-utóbb célt érünk. A tehetség a művészetben alapvető, ám szorgalom és kitartás nélkül az elhivatott is elkallódhat. Egy dolgot nem szabad a zseniknek sem: a körülményeket okolva figyelmen kívül hagyni a tehetség parancsát, amely arra szólít föl, hogy valósítsuk meg önmagunkat.
(Marton Mária: Az öröm ujjhegyén Csukás Istvánnal. Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2009. Ára: 1999 forint)
origo.hu
Magyar Péter ismét elszaladt a kérdések elől - videó
