A történet nem új a közvélemény számára. A Fidesz még 2005 februárjában tett büntetőfeljelentést a Legfelsőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen, amiről Szijjártó Péter, a párt szóvivője akkor sajtótájékoztatón számolt be. A következőképpen összegezte a történteket: az állam eladott egy közel 3278 négyzetméteres Balaton-parti telken lévő 340 négyzetméteres villát, amelyre – az 1994-től 2004-ig tartó periódusra – tízéves lízingszerződést kötött. Az 1994-ben érvényben lévő törvények szerint a költségvetési szervek 20 millió forintos értékhatárig köthettek ilyen szerződéseket. A Kiss Péter kancelláriaminiszter által 2004. február 27-én aláírt kibocsátási adatlapon viszont az szerepel, hogy az ingatlan forgalmi értéke 30 millió forint, vagyis a törvények alapján versenytárgyalásra lett volna szükség. Az ingatlanért 120 millió forintot kellett volna fizetni – állította Szijjártó. A Fidesz feljelentése alapján azonban a Legfőbb Ügyészség nem indított vizsgálatot, így az ügy elhalt.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvédeit sem hagyta nyugodni a gyanús ügylet, ezért elkészítettek egy keresetet, amelyet 2009. szeptember 23-án nyújtottak be a Legfőbb Ügyészséghez. Az NJSZ azt kérte a legfőbb ügyésztől, hogy per útján töröltesse a privatizációs tranzakciót és az Altus Zrt. tulajdoni bejegyzését. Mint a jogvédőktől megtudtuk, a polgári törvénykönyv idevágó passzusa szerint „ha a semmis szerződés a közérdekben sérelmet okozott, és ezt meg kell szüntetni, a szerződés semmisségének megállapítása iránt az ügyész indíthat keresetet.”
A legfőbb ügyészhez címzett beadványukban a jogvédők részletesen feltárták a szövevényes ügyletet. Eszerint kezdetben a balatonőszödi kormányüdülő 17 486 négyzetméteren terült el, ezen belül külön helyrajzi számon jegyezték a 3278 négyzetméteres telket, rajta egy 339,9 négyzetméter alapterületű, felújított, négy apartmant magába foglaló villával. A villát ma a Hárs utca 11. szám alatt jegyzik. Még az MDF-kormány döntött 1993 novemberében úgy, hogy a szóban forgó villát értékesíti. Meghirdették eladásra két országos napilapban, ám a vételi ajánlatot tevőkkel valamilyen rejtélyes okból nem foglalkoztak. Nem úgy Gyurcsány cégével, az Aldo Kft.-vel, holott az csupán lízingszerződésre vonatkozó ajánlatot tett december 3-án. Tizenegy nappal később a Központi Állami Üdülő vezetője az Aldo ajánlatát elfogadta. Január 26-án rá is került a pecsét a lízingszerződésre. Gyurcsány cége évi bruttó 2,5 millió forintos lízingdíjat volt köteles fizetni, azzal a kiegészítéssel, hogy az utolsó lízingdíj megfizetését követően, de legkésőbb 2003. december 31-én 5 millió forint maradványérték megfizetése ellenében megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. Az NJSZ jogi szakértője szerint a lízingbe adás nehezen minősíthető másnak, mint az értékesítési korlátozás kijátszására irányuló kísérletnek, arról nem is beszélve, hogy az 5 millió forintos vételár, és a tíz év alatt befolyó lízingdíjak segítségével beérkező 25 millió forint nevetségesen alacsony költségvetési bevételt eredményezett az ingatlan valós – ma 120-130 millió forintra taksálható – értékéhez képest. De a szerződések körüli ügyeskedések nem merülnek ki ennyiben. Az NJSZ jogásza szerint az iratokból például egyértelműen megállapítható volt az is, hogy amikor a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága, és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1998. április 23-án vagyonkezelői szerződést kötött a miniszterelnökség kezelésében levő ingatlanokra, a villa a dokumentumban úgy szerepelt, mint a miniszterelnökség kezelésében lévő ingatlan. A lízingbe adásról a felek semmiféle említést nem tettek. Rejtélyes okból elhallgatták, hogy a Hárs utcai ingatlant akkor már nem a miniszterelnökség kezelte, hiszen az két éve az Aldo Kft. használatában volt. A magáncég mint lízingjogosult adta bérbe a villát a Miniszterelnöki Hivatalnak, noha az korábban azt állította, hogy számára az ingatlan feleslegessé vált. Mindez senkit sem zavart. Bár a visszabérlés ténye önmagában felveti a korrupció gyanúját, valamiért a bérleti díj nagysága még a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vonatkozó jelentéséből sem derül ki. Vajon miért ez a titkolózás? – teszik fel a kérdést a jogvédők.
2001-ben a KVI jelezte ugyan a Kehinek írt levelében, hogy az üdülővezető és az Aldo Kft. közötti lízingszerződés valójában színlelt, azaz semmis, de rejtélyes módon ennek sem lett jogkövetkezménye. A tíz év leteltével az Aldo Kft. gond nélkül érkezett el ahhoz a ponthoz, hogy megvásárolhatta a még mindig állami tulajdonban lévő ingatlant. Az adásvételkor ugyanakkor egy dolgot „elfelejtettek” a jogvédők szerint. A kincstári vagyonkörből ugyanis csak úgy kerülhet ki egy ingatlan, ha azt a KVI javasolja, és ennek alapján a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyja. Mivel semmiféle KVI-javaslatot nem terjesztettek elő, és ehhez képest a hatáskörrel rendelkező miniszternek sem volt mit jóváhagynia, az Aldo szerződése a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó jogszabályok egyértelmű megsértésével jött létre. Ennek sem lehet más jogkövetkezménye, mint a semmisség – állítja az NJSZ. A semmisség érvényesítése pedig perindítás révén a Legfőbb Ügyészség kötelessége lett volna. Rejtély, hogy miért nem lépett ez a szervezet.
2006. szeptember 26-án jegyezték be Gyurcsány Ferenc cégét (akkor már Altus Zrt.-t) az őszödi villa tulajdonosaként. Ekkortól még három évig lehetett megtámadni az értékesítést. Az NJSZ három nappal az elévülés előtt nyújtotta be a legfőbb ügyésznek keresetét. A jogvédők elmondása szerint azonban a Legfőbb Ügyészség illetékes ügyésze – az ügy vitathatatlan súlya ellenére – ahelyett, hogy azonnal jogfenntartó lépéseket tett volna a bíróságnál – kiderítendő, hogy helytálló-e a sorozatos jogsértés vádja –, rejtélyes okból a Somogy Megyei Főügyészséghez küldte át az iratokat. Onnan, persze, csak november 3-i keltezéssel érkezett válasz, ami elutasítást tartalmazott. Az ottani ügyész levelében kifejtette, hogy eljárása során olyan új elemet, adatot nem talált, amely az ügyészség részéről peres fellépést alapozna meg. Végül hozzátette: a perindításra vonatkozó jogvesztő határidő különben is lejárt szeptember 26-án.
origo.hu
Magyar Péter hazatért a baloldalra
