Minden egyetemre több fiatal jelentkezett, mint tavaly, a kisebb főiskolák azonban komoly bajba kerülhetnek az új tanévtől. Hiába jelentkezett az idén több diák a felsőoktatásba, egyes intézmények mégis drasztikusan vesztettek népszerűségükből. Az összesített adatokból kiderül: a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) könyvelhette el a legnagyobb arányú jelentkezői létszámcsökkenést. Mindhárom intézménybe körülbelül húsz százalékkal kevesebb diák jelentkezett, mint tavaly ilyenkor, ami harminc százalékkal rosszabb az általános tendenciánál, hiszen az idén átlagosan tíz százalékkal nőtt a jelentkezők száma. Alig maradt le tőlük a negatív versenyben a budapesti Harsányi János Főiskola, ahová a tavalyinál 18 százalékkal kevesebben kértek felvételt. Jelentős népszerűségvesztést könyvelhet el a Szolnoki Főiskola 12 százalékos mínusszal, valamint az Általános Vállalkozási Főiskola és a Magyar Táncművészeti Főiskola tíz százalékkal kevesebb jelentkezővel.
Ha csak az elsőhelyes jelentkezéseket vizsgáljuk, vagyis azokat az eseteket, amikor a felvételiző jó teljesítmény esetén egyértelműen az érintett iskolába kerül be, akkor is hasonló a helyzet: a vesztesek ugyanazok, csak a köztük lévő sorrend más. Ez azért kulcskérdés, mert ez alapján dől el, hogy egy adott egyetem vagy főiskola mennyi államilag támogatott helyet kap majd a következő tanévben. Az elsőhelyes jelentkezések tekintetében a Kodolányi némileg jobban áll, az Általános Vállalkozási Főiskola (ÁVF) helyzete azonban még az összjelentkezői adatoknál is rosszabb, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola pedig itt is a „legrosszabbak dobogóján” szerepel. Tavalyhoz képest több mint húsz százalékot veszített elsőhelyes jelentkezői létszámából az ÁVF, a Harsányi János Főiskola és a Károly Róbert Főiskola, 12 százalék körüli a Szolnoki Főiskola, az IBS és a Kodolányi János Főiskola létszámvesztése.
Érdekes módon az idei év legnagyobb nyertesei is főiskolák, igaz, mindannyian fővárosi vagy Budapest közeli intézmények. Az abszolút győztes a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, ahová több mint kétszer annyi diák jelentkezett, mint tavaly. A képzeletbeli dobogó második fokára a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete állhat, ahol több mint nyolcvan százalékkal nőtt az érdeklődés, míg a harmadik helyre a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola futott be. Utóbbi 66,5 százalékkal tudta növelni elsőhelyes jelentkezői számát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 58 százalékos jelentkezőszám-bővülést könyvelhet el, és kiemelkedő a Szent István Egyetem 45 százalékos többlete is. A vidéki főiskolák közül példaértékű a Tomori Pál Főiskola folyamatos fejlődése: míg a többiek nagy része létszámcsökkenéssel küzd, a kalocsai iskola 44 százalékkal növelte elsőhelyes jelentkezései számát. Kiemelkedő eredményt ért el még a bajai Eötvös József Főiskola 23,9, a Nyíregyházi Főiskola 19,4, a Semmelweis Egyetem 15,8, a győri Széchenyi István Egyetem 19,6, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 16,5 elsőhelyes jelentkezői létszámnövekedéssel.
Fontos megjegyezni, hogy továbbra is magasan az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legnépszerűbb egyeteme. Az ELTE-re összesen 26 ezren jelentkeztek, 15 ezren első helyen, ami 15 százalékos népszerűségnövekedést jelent. Az ELTE-t a Debreceni és a Szegedi Egyetem követi a sorban fej fej mellett, nagyjából 10 500 fős elsőhelyes jelentkezői létszámmal.
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
