Baloldali feltámadás

Különösen rosszul sikerült az elnökválasztás előtti utolsó, valóban megbízható „közvélemény-kutatás” a jobboldali kormányzó Unió a Népmozgalomért (UMP) párt számára. A tartományi választások végeredményeként a tartományok – Elzász kivételével – mind a baloldal kezébe kerültek, ám a 2012-es elnökválasztásig még van idő a korrigálásra.

Francois Fillon miniszterelnök tegnap találkozott Nicolas Sarkozy államfővel a választást követően. A súlyos vereség várhatóan a kormányt átalakítja, ám annak vezetője megmarad pozíciójában. Az elemzők és az utca embere hasonló okokat mond a példátlan UMP-visszaesést magyarázva. A munkanélküliség tíz százalék fölött van, az államadósság egyre növekszik, a kezdeti, hangzatos reformok lelassultak, a francia identitásról kezdett botrányos vita pedig rávilágított, Sarkozy minden tehetsége és aktivitása ellenére sem tudta saját néppártja mögé állítani az egész társadalmat. A kormánypárti Le Figaro is a hagyományos jobboldali értékek hangsúlyozását tanácsolta Sarkozynek, akinek nem csupán a vereség rossz hír, hanem az is, hogy a baloldal és annak zászlóshajója a jelek szerint újjáéledt.
Az bizonyos, hogy a 2007-ben szinte teljesen szétzilálódott Szocialista Párt sokat tanult a hosszú ellenzéki évek alatt. A baloldali koalíció 53 százalékos sikerét azonban a Martine Aubry vezette politikai alakulat megpróbálja értékén kezelni, ugyanis a mostani voksolás nem különösebben fontos gazdasági szempontból (ráadásul a szocialisták a 26 régióból eddig 24-et tartottak a kezükben, mostantól pedig 23 az övék), inkább politikailag jelent előnyt vagy hátrányt. Hasonló, utólag semmit sem jelentő győzelmet már elértek a szocialisták, 2004-ben ugyanis abban bízhattak, a voksokat három év múlva, az elnökválasztás idején is megkapják. E reményük nem vált valóra, Ségolene Royal elbukott, egy év múlva pedig a párt elnöki tisztségét is át kellett adnia ellenlábasának. A párt lendületes új vezetője – aki várhatóan Dominique Strauss-Kahnnal fog megvívni az elnökjelöltségért 2012-ben – tipikus képviselője a francia politikai életnek. Édesapja Jacques Delors volt pénzügyminiszter, majd az Európai Bizottság elnöke volt, ő maga pedig – természetesen – az ÉNA, a párizsi elitképző diákja, majd tanára volt.
A választások eredményének egyetlen párt örülhet teljes szívéből, mégpedig Jean-Marie Le Pen Nemzeti Frontja. Az országszerte 9,26 százalékos eredményt elért párt ugyan nem győzött sehol, de a rá adott nagyszámú szavazat azt mutatja, hogy a radikálisok továbbra is magukénak tudhatnak egy viszonylag komoly tábort.