Nem ígérték, de megcsinálták
Végül említsük meg a kormányzat által ténylegesen megvalósított reformokat, vagyis azokat intézkedéseket, amelyek kimaradtak a két választási győzelmet hozó ígérethalmazból, ám ígért víziók helyett ezek jelentették a valódi baloldali oktatáspolitikát. Ilyen volt a Hiller István-féle tandíjtörvény megalkotása a felsőoktatásban. Az oktatási miniszter még 2006 júniusában jelentette be, hogy minden diák számára fizetőssé teszik a felsőoktatást. A tandíjat először a 2007–2008-as tanévben – azaz a tavaly szeptemberben – tanulmányaikat kezdő diákoknak kellett volna fizetniük másodéves koruktól kezdve. Az oktatási tárca alapképzésben évente 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintos éves sarc beszedését javasolta az eddig ingyenes képzéseken, amit két részletben, félévente kellett volna befizetniük a diákoknak. A törvény értelmében az egyetemek a szaktárca által javasolt tarifánál 50 százalékkal többet is kérhettek volna diákjaiktól. A jogszabály óriási felháborodást váltott ki a hallgatók körében, akik több ezren vonultak az utcára a miniszter lemondását követelve. Hiller Istvánt nem tántorította el szándékától a diáktüntetés, végül csupán a Fidesz által kezdeményezett népszavazás tudta megakadályozni terve véghezvitelét. A voksoláson az emberek elsöprő többsége a tandíj eltörlése mellett állt ki.
A megszorítások nem kímélték a pedagógusokat sem: 2006 júniusában a Gyurcsány-kormány döntött a pedagógusok kötelező óraszámának béremelés nélküli növeléséről: a tanítók óraszáma egy, a tanároké két órával emelkedett. A döntés hatására nemcsak a pedagógusok túlórából származó jövedelme csökkent, de nagymértékű elbocsátásokra is sor került. A magyarázat egyszerű: ha egy pedagógusnak több órát kell tartania, értelemszerűen kevesebb munkaerőre van szükség, a helyzetet pedig tovább súlyosbította az iskolabezárási hullám. E két kegyetlen intézkedés következtében csak 2007 szeptemberében tízezer tanárt bocsátottak el állásából. A statisztikai adatok szerint a 2001–2002-es és a 2008–2009-es tanév között összesen 21000 főállású pedagógussal lett kevesebb, vagyis a tanárok 13 százaléka vesztette el az állását. Még rosszabbul jártak az egyéb iskolai dolgozók, közülük az alig hat tanév alatt 14 ezer embert tettek lapátra, ami 17 százalékos létszámleépítésnek felel meg.
Az állami önkormányzati intézményekben alkalmazott
főállású pedagógusok és egyéb dolgozók létszámának alakulása
Főállású pedagógusok Egyéb dolgozók
2001/2002 2008/2009 Változás 2003/2004 2008/2009 Változás
óvoda 30911 27901 –3010 25175 21401 –3774
általános iskola 85490 69125 –16365 31933 25807 –6126
szakiskola 13295 12772 –523 5440 5005 –435
speciális szakiskola 721 1322 +601 329 326 –3
gimnázium 7297 7356 +59 3777 3284 –493
szakközépiskola 18074 16685 –1389 9891 7961 –1930
kollégium, diákotthon 3704 3412 –292 5702 4349 –1353
Összesen 159492 138573 –20919 82247 68133 –14114
Forrás: OKM
