Nemhiába mellékelnek mindig grafikonokat, ábrákat a sok adatot feszített rendben tartalmazó írások mellé. A legtöbb ember a rajzokat látva hamarabb megérti az összefüggéseket, az arányokra, tendenciákra is tovább emlékszik. Ez nem meglepő, hiszen a kisebb-nagyobb oszlopok, körcikkek kézzelfogható, a valóságban is létező dolgok, a számok pedig csak absztrakciók. A térképekkel is ez a helyzet. Jól megszerkesztett térképen elhelyezett diagram, a tájegységek átgondolt színezése annyi információt képes közvetíteni az olvasónak, mint fejezetnyi szöveg. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete (MTA FKI) gondozásában megjelent Hungary in Maps (Magyarország térképeken) című angol nyelvű kötet is telefonkönyvnyi adatot igyekszik emészthető formában az olvasók elé tárni. A könyv, amely egy atlaszsorozat legutóbbi darabja, bevallottan a teljesség igényével íródott, átfogó, hiteles képet kíván nyújtani hazánkról.
A kötet formátumát nehéz meghatározni. Rengeteg térkép van benne, több, mint az statisztikai kézikönyvtől elvárható lenne, viszont egy atlaszhoz képest hosszas leírások törik meg a térképek folyamát. A kiadvány vállaltan reprezentációs célokat szolgál. A szerzők Magyarország jelenlegi állapotát mutatják meg benne, az angol nyelvű szöveg pedig arra utal, hogy inkább a külföldi közönségre számítanak. A szöveg így sok helyütt az alapvető tényeket tartalmazza, kicsit az az érzése az embernek a fejezeteket olvasva, mintha általános iskolai környezetismeret-tankönyvet lapozgatna. Megtudhatjuk, hogy Magyarországon három mobiltelefon-szolgáltató működik, és hogy „a Balaton a legnagyobb állóvíz Közép-Európában, és nagyon fontos turisztikai célpont Magyarországon, csak Budapest előzi meg”.
A szerkesztők elképzelése szerint a Hungary in Maps a külföldön működő magyar nagykövetségeken tölti majd be igazi funkcióját, az ő közvetítésükkel jut el a Magyarországot megismerni vágyó olvasók kezébe. Hogy valóban megjöjjön a kedvük ahhoz, hogy Magyarországra látogassanak, talán érdemes lett volna néhány fotót is beilleszteni a kötetbe. A számos színes térkép, grafikon és táblázat közé ugyanis egyetlen fénykép sem fért be. Tartok tőle, hogy sokan túlságosan száraznak érzik majd a kiadvány stílusát.
Az atlasz létrehozását megelőző szakmai munka minden bizonnyal kifogástalan. A szerzők a legújabb rendelkezésükre álló statisztikai adatokra támaszkodtak, bár így is vannak térképek, amelyek nyolcéves adatokra hivatkoznak (például a tanyavilágot és a vallásosságot ábrázoló darabok). A térképek szerelmesei sok órát eltöltenek majd, miközben a könyvet lapozgatva próbálják kisilabizálni, hogy a Sebes-Körös vagy a Fehér-Körös átlagos vízhozama nagyobb-e (az előbbié 24,5, míg az utóbbié 23,9 köbméter másodpercenkét az országba való belépés helyén), vagy hogy az ország mely tájegységein lehet hozzáférni a mobilinternethez. Rajtuk kívül azonban a kötet leginkább a külföldi olvasóknak ajánlható, akik érdeklődnek Magyarország iránt, és szeretnének arról minél többet megtudni.
A könyv információnk szerint az MTA FKI könyvtárában kapható.
(Hungary in Maps. Szerk.: Kocsis Károly és Schweitzer Ferenc. Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2009. Ára: 5250 forint)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
