A megállapodás szerint összehangolt kétoldalú kölcsönöket kapna Athén, amelyeket a tagállamok fizetnének, ezt egészítené ki a Nemzetközi Valutaalap kölcsöne. Egyes források szerint Athén 20-22 milliárd eurós hitelt kapna.
A döntés komoly elmozdulás attól az eredeti német állásponttól, amely abban foglalható össze, hogy az EU karba font kézzel szemlélje az athéni kormány vergődését, míg Párizs kizárólag európai segítséget javasolt.– Az államcsődtől fenyegetett Görögország nem számíthat gyorssegélyre – ez volt annak a nyilatkozatnak a fő mondandója, amellyel Angela Merkel lépett a berlini parlament elé, mielőtt elindult volna a brüsszeli csúcsra.
Mint lapunk kölni tudósítója beszámolt róla, a német kancellár nyilatkozatában változtatásokat követelt az uniós szerződésekben annak érdekében, hogy hasonló krízisre a jövőben ne kerülhessen sor. Angela Merkel kemény szavakkal bírálta Athént, azt vetve a görögök szemére, hogy meghamisították pénzügyi mérlegüket. – Az eurózóna megteremtése során senki sem számított hasonló gazdasági válságra – mondta a kancellár, és kiemelte, a német népet az euróba vetett bizalom bírta rá arra, hogy lemondjon a márkáról.
A tegnapi francia–német megállapodás előtt Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök azt mondta a sajtónak, arról akarja meggyőzni a Brüsszelben összegyűlt állam- és kormányfőket, hogy garantált európai kölcsönt vehessen fel kormánya, amit a szabályok nem tennének lehetővé.
Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialista Párt vezére pártja tegnapi brüsszeli találkozója nyomán a Magyarországnak az euróövezeten kívül nyújtott kedvezményes kölcsönt is említette követendő példaként. Több kormányfő is felvetette tegnap az euróövezeten kívüli uniós tagállamok segítésére szolgáló pénzalap kiterjesztésének lehetőségét Görögország támogatására. Az euróövezeten kívüli tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatás nyújtására létrehozott alap maximális keretét tavaly emelték fel 50 milliárd euróra. Az EU – a Nemzetközi Valutaalap támogatási csomagjához csatlakozva – ebből finanszírozta Magyarország, Lettország és Románia gazdasági válság alatti támogatását, de a keretből jelentős rész elvben még igénybe vehető.
Görögország megsegítése mellett az EU következő tíz évre szóló gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és növekedési stratégiája áll a csúcstalálkozó középpontjában, amelyről Bajnai Gordon tegnap Brüsszelben azt mondta: „Olyan közös célokat kell meghatározni, amelyek összhangban vannak az egyes tagországok teljesítőképességével.”
Előzetesen kiszivárgott információk szerint a tagállamok egy része egyelőre nem kívánja elkötelezni magát nehezen teljesíthető, számszerűsített célok mellett. A ma véget érő csúcstalálkozó témái továbbá a káros éghajlatváltozás elleni fellépés, illetve az EU és egyes nemzetközi stratégiai partnerek viszonya.
A magyar kormányfő előzőleg a visegrádi négyek kormányfőinek és José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek a megbeszélésén vett részt, amelyen a visegrádiak ismertették az EU új külügyi szolgálatával kapcsolatos álláspontjukat. Szerintük olyan szolgálat kialakítására van szükség, amely megfelelő egyensúlyt tükröz a tagállamok képviseletében. A külügyi szolgálat létrehozásáért felelős Catherine Ashton uniós külügyi főképviselő tegnap közölte: a szolgálat állományában valamennyi tagország állampolgárainak megfelelő arányban kell helyet kapniuk.
origo.hu
Több fa is az útra vagy házakra dőlt Veszprém vármegyében
