Az Európai Uniónak nem szabad tovább adóztatnia az innovációt címmel a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet tegnap kiadott elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy Kína „lóugrásokkal” hagyta maga mögött az EU-t a kutatásra és fejlesztésre költött összegekben. A közösség – írja az európai gazdaságpolitikai folyamat minőségét javítani hivatott intézet – kudarcot vallott lisszaboni programja megvalósításában abból a szempontból is, hogy nem költötte a bruttó nemzeti termék (GDP) három százalékát kutatásra és fejlesztésre. Most, az EU 2020-as stratégiával, az uniónak további évtizede lesz e cél elérésére.
Az innováció és ezen keresztül az európai növekedés ösztönzésének kulcsfontosságú eleme a már régóta várt egységes uniós szabadalom bevezetése lenne, ugyanis a mai széttöredezett európai szabadalmi rendszer rossz és túl bonyolult. Az unió csaknem fél évszázadnyi hiábavaló próbálkozás után sem tudott létrehozni uniós szabadalmat: a nyelvi kérdések és egy központi szabadalmi bíróság létrehozása még mindig megoldatlan. A Bruegel kutatói megjegyzik, hogy noha az Európai Unió tanácsának a „javított” európai szabadalmi rendszerre vonatkozó megállapodása előrevivő lépést jelent, számos probléma megoldatlan marad. Európa így most azt kockáztatja, hogy a szabadalmak terén hozott mostani lépések nem orvosolják a rendszer fő bajait, és ezért nem eredményez jelentős javulást azoknak, akiknek erre a leginkább szükségük van: a vállalkozóknak és innovatív vállalkozásoknak, amelyek megindulnak az újítás útján.
A Bruegel értékelése szerint az európai szabadalomhoz meg kell szüntetni a nemzetileg nyújtott szabadalmakat; ki kell vonni a forgalomból a jelenlegi „európai szabadalmat”; csökkenteni kell a fiatal, innovatív vállalkozásokat terhelő illetékeket és az Európai Szabadalmi Hivatal irányítását gyökeresen át kell alakítani, valamint csak angol nyelvű posztszubvenciós fordításra kell áttérni, mert jelenleg minden egyes szabadalomnál 3000 euróba kerülő fordítást kell kifizetni. Ennek következtében e költség 13-szor nagyobb, mint az USA-ban és 11-szer a japánokat terhelő összegnél.
Vagyis az unió területén megszülető szabadalmakra felesleges költségek nehezednek, amelyek megszüntetendő adókat jelentenek, mert ezek nélkül nem bontakozhat ki egy lendületes innovációs szféra.
Visítva, röhögve vesznek búcsút David Pressman amerikai nagykövet-aktivistától a mémgyártók