Számítások az ügyfelek kárára

Semmilyen jogszabály nem határozza meg a bankok számára, hogy milyen árfolyamon számolják ki a devizahiteleket felvevő ügyfelek havi törlesztőrészleteit. A pénzintézetek általában olyan megoldást használnak, ami számukra hasznot, az ügyfeleknek pedig havi egy-két ezer forintos többletköltséget is jelenthet. Arra a kérdésre, hogy miért van szükség drágább árfolyamra a hiteleknél, sem a bankoktól, sem a Bankszövetségtől nem kaptunk választ.

Nagyon rossz árfolyamon váltják a bankok az eurót és a svájci frankot, amikor az ügyfeleik havi törlesztőrészleteit számolják ki. Mivel az adósságot devizában tartják nyilván, a havi részletet is külföldi fizetőeszközben határozzák meg, majd azt forintra átváltva állapítják meg, hogy mennyit kell fizetni az adott hónapban. Csakhogy a legtöbb pénzintézet nem azt az árfolyamot használja a számításhoz, amely a fiókok falára van kifüggesztve, hanem egy úgynevezett konverziósat, amelyikkel ők jobban, az ügyfeleik pedig rosszabbul járnak. Lapunk adatgyűjtéséből kiderül, hogy akár négy-öt forinttal is többe kerülhet egy euró, amikor törlesztőrészletet kell fizetni, mintha pénzt (de nem készpénzt) szeretnénk beváltani. A svájci frankért a törlesztés esetén átlagosan három forinttal kell többet fizetni. Ez az árfolyam ötvenezer forintos törlesztőrészlet esetén mindkét devizanemnél körülbelül nyolcszáz-ezer forinttal emeli meg a havi részletet.
Azt sajnos nem sikerült kiderítenünk, hogy miért adják drágábban a devizát a bankok a hiteleket felvevőknek. A Magyar Bankszövetségtől és a pénzintézetektől is csak annyit sikerült megtudnunk, hogy „biztosan valami bankműködéssel összefüggő oka lehet a drágább árfolyamnak”. A másik jellemző válasz az volt, hogy a többiek sem a kereskedelmi árfolyamon számolják el a hiteleket. Ez utóbbi állítás egyébként biztosan nem igaz, hiszen vannak olyan bankok, amelyek nem tesznek különbséget az árfolyamok között.
Ráadásul a pénzintézetek lényegében olyan drágán számolják a tartozást, ahogy akarják, mert a konverziós árfolyam meghatározását semmi nem szabályozza – tudtuk meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől. Binder István szóvivő lapunknak elmondta: azt tanácsolja az ügyfeleknek, hogy mielőtt devizahitelt választanak, tájékozódjanak arról, hogy a kiszemelt bank milyen árfolyamon számolja a törlesztőrészleteket. A szóvivő szerint a hitelszerződésekben szerepel, hogy a bank a kereskedelmi árfolyamot vagy egy külön árat használ, így azok, akik aláírják a szerződést, hozzájárulnak a drágább váltáshoz.
Müller János, a bankszövetség szóvivője szerint az ügyfelek nem járnak rosszul a konverziós árfolyammal, mivel ennek hatása hoszszú távon kiegyenlítődik. Arra azonban nem felelt a szóvivő, hogy miként kapják vissza az ügyfelek azt a pénzt, amit a magasabb árfolyam miatt elveszítenek. Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke szerint a konverziós árak alkalmazása tipikus esete a rejtett kamatoknak, és azt bizonyítja, hogy a teljes hiteldíjmutatót, amelynek az lenne a feladata, hogy valós képet nyújtson a kölcsönök árairól, könynyedén ki tudják játszani a bankok.