Már évek óta panaszkodnak a Brüsszelt övező flamand (holland) nyelvű peremvárosokban élő nem flamand nyelvűek – közöttük magyarok – a nyelvi megkülönböztetésre. A soknyelvű, általában a hollandon kívül franciául, angolul és németül folyékonyan beszélő helyi önkormányzati tisztviselők csak anyanyelvükön hajlandók megszólalni, és ezért ügyintézéshez rutinszerűen hollandra fordító tolmács jelenlétét igénylik, akár óvodai beiratkozás elintézéséhez is.
Az elsősorban a flamand és a francia nyelvű vallon közösség közötti feszültségnek jelképe lett a Brüsszel–Halle–Vilvoorde választókerület. Most, miután Geert Bourgeois flamand területeken illetékes belügyminiszter bejelentette, hogy az említett elővárosi terület három polgármesterét nem fogja kinevezni, amiért nem küldött holland nyelvű választási felhívásokat közösségeik francia nyelvű választóinak, Olivier Maingain, a Vallon Demokrata Federalisták párt elnöke a döntést „a német megszálláshoz méltó gyakorlatnak” nevezte.
A nem csak a kívülállóknak reménytelenül bonyolult helyzetet nem enyhítette az, hogy most kiderült, Gooik, Vilvorde és Overijse közösségek polgármestere titokban megállapodást kötött három nagy ingatlancéggel, amelyek ezentúl csak azoknak adnak el új lakásokat, akik vagy már beszélnek hollandul, vagy „hajlamosaknak tűnnek a holland nyelv elsajátítására”.
A magyar liberális sajtóban „Európa mintaképének” tekintett flamandok most e közösségekben a szomszédos Hollandia hollandul tudó polgárai kivételével nemcsak a külföldieket zárják ki az ingatlanvásárlásból, hanem országuk flamandul nem beszélő polgártársait is. Az egyik nem kinevezett polgármester, Damien Thiery már szubjektív kritériumról, „szegregációról” beszélt.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter szagmintát vesz
