Szlovákiai ellenőrzés 2012-ben

A magyarországi kisebbségi nyelvekről kiadott negyedik jelentésében a strasbourgi Európa Tanács miniszteri bizottsága felszólította Magyarországot, hogy 14 kisebbségi nyelv védelmére „strukturált, hosszú távú politikát” alakítson ki, és nyomatékosan sürgette a magyar hatóságokat: aktívan segítsék elő további kétnyelvű iskolák létrehozását.

A jelentés 35. pontja a magyar hatóságokat „erőteljesen sürgeti, hogy azonnali és határozott intézkedéseket foganatosítsanak a roma és a beás nyelv” tanításának előmozdítására. Lapunk a március 11-i megjelenés után azzal a kérdéssel fordult Stefan Oeter profeszszorhoz, a 32 oldalas jelentést készítő „szakértői bizottság” elnökéhez, hogy „utoljára mikor sürgették a pozsonyi kormányt: vessék el azt az államnyelvtörvényt, amely pénzbüntetés terhe mellett is megtiltja a több mint félmilliós magyar őshonos közösségnek anyanyelve használatát?”. Azt is megkérdeztük, ha ez eddig nem történt meg, akkor terveznek-e egy ilyen felhívás?
A bizottság elnöke március 23-i levele bevezetőjében azt írta, szabadsága miatt késett a válasszal. Ebben kifejtette, bizottsága tavaly erősen bírálta a szlovák állami nyelvtörvényt, amely egyértelműen a kisebbségi nyelvek tekintetében káros, és merev intézkedéseivel a szlovák állami nyelvet részesíti előnyben. De mivel e jelentés a 2006 és 2009 közötti időszakot ölelte fel, ezért a 2009 nyarán elfogadott új államnyelvtörvénnyel még nem tudott foglalkozni.
A bizottságnak nincs felhatalmazása arra – folytatódik a válasz –, hogy a jelentéstételi időszakok között ad hoc eseményekre reagáljon, de „biztos lehet abban, hogy behatóan fogunk foglalkozni a jelenlegi államnyelvtörvénnyel – és azt erősen bírálni fogjuk –, ha az még mindig hatályban lesz 2012-ben.”
A jövőbeni bírálat iránya már könnyen kivehető a 2009-es jelentésből, válaszolta továbbá az elnök, mivel az új törvény a korábbiban már jelenlévő egyes tendenciákat szélsőséges határokig terjesztette ki. Ugyanakkor, „a törvény hatására vonatkozó megjegyzése kissé túlzott. A törvény a kisebbségi nyelvek általános használatát nem tiltja, de hivatalokban nyilvános használatukat korlátozza”.
Stefan Oeter emlékeztet arra is, hogy a Komárom térségében élő magyarok nagy többségére sem vonatkozik a törvény, mivel „amenynyire jól értelmezem a törvényt, annak hatálya alá nem tartoznak olyan települések, amelyekben a kisebbségi nyelvet a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok értelmében hivatalosan is használják”. A Duna mentén „tömbben élő magyarokra e korlátozások nem vonatkoznak, de más kisebbségek (romák, németek, rutének) egyértelműen szenvednek tőle, csakúgy, mint a tömbön kívül élő valamenynyi magyar”, fejeződik be a válasz.