Szörényi Lászlót köszöntötték

Vannak a magyar irodalomnak olyan kiemelkedő képviselői, akik életükben legendává, követendő példává válnak. Ezek közé tartozik Szörényi László, akit pénteken este köszöntöttek a Magyar Írószövetségben Vasy Géza elnök, Oberfrank Pál színművész és Fóris Attila zongoraművész közreműködésével hatvanötödik születésnapja alkalmából.

2010. 04. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szörényi Lászlót 1970-ben hallottam először előadni a Kossuth Lajos Tudományegyetemen megrendezett felvilágosodás konferencián. A magyar és az európai irodalmat, a felvilágosodás és a jelenkor alapvető filozófiai kérdéseit szinkronizáló széles látóköre mellett szókimondó bátorságával és Thomas Mann-i iróniájával késztette elismerésre a szakma politikai értelemben háttérbe szorított nagyjait, Barta Jánost, Julow Viktort, Baróti Dezsőt. Szörényi szólt már akkor a magyar és az európai klasszikusok csonkításáról, amellyel a korabeli könyvkiadók tették marxista szempontból szalonképessé a régi és az újabb kori magyar irodalmat. Nem véletlen, hogy bár 1990 előtt tengernyi szakcikke, szaklapokban, folyóiratokban megjelent tanulmánya látott napvilágot, önálló kötethez csak a nyolcvanas évek végén juthatott.
Amikor sorra jelentek meg művei, A kis magyar retorika, a Hunok és jezsuiták, a Delfinárium, már a humanizmus, a reneszánsz, a felvilágosodás vitathatatlan, nemzetközi hírnevű irodalomtörténésze, akinek tanulmányait az adott kor társművészeteire, a festészetre, a szobrászatra, a zeneművészetre is kiterjedő utalásai teszik még színesebbé és élvezetesebbé. E dolgozatoknak csak egyik, de önmagában is felmérhetetlen érdeme, hogy Szörényi László az évtizedeken át torz, hamis marxista látószögből ábrázolt jezsuitákat árnyaltan, a teljesség jegyében rehabilitálta többek között a Faludi Ferenc, a könyvvizsgáló című tanulmányában, a Hunok és jezsuiták című legendás kötetében. A Hymnus helye a magyar és a világirodalomban című, 2007-es tanulmánya pedig mind szellemes stílusával, mind borotvaéles érvelésével bizonyítja, hogy büszkének kell lennünk nemzeti imánkra.
Szörényi László abban a világban, ahol a szakma egy része próbál kitérni az egyértelmű állásfoglalások elől szakmai kérdésekben is, hajlandó kellő árnyaltsággal, s mégis kristálytiszta egyértelműséggel nemzetfontosságú kérdésekben véleményt nyilvánítani. Többek között – ahogy lapunkban is tette nemrégiben – Jókai Mór életművének egyetemes értékeiről. Azok közé tartozik, akik nevén nevezik a szocializmusban agyondicsért írók bűneit, azt sem rejtvén véka alá, hogy a tehetség nem ad mentséget az érdekből leírt hazugságokra. Ő maga jó példával elöl járva, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatójaként mások munkájának koordinálásával is azon dolgozott az utóbbi nyolc évben is, hogy a szocialista-liberális kormányzatok segítsége nélkül folyamatos maradjon a magyar klasszikusok életművének kritikai kiadása.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.