Nincsenek szavazólapok, a választók nem találják magukat a névjegyzékekben, a választókörökhöz nehéz eljutni, s számos helyen a biztonsági helyzet miatt kevesek kockáztatják meg a demokráciában való részvételt. Az ellenzék vezető ereje, a Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom (SPLM) többek között ezek miatt döntött a bojkott mellett, amely egyúttal a szavazás értelmetlenségét is jelenti. Az afrikai ország ugyanis 2005-ben egy húszéves polgárháborút zárt le, a mostani – 2008 óta halogatott – választást pedig azért tartják, hogy a két országrész számára egyaránt elfogadható egységkormány alakulhasson. Ezt a választást követi majd jövő januárban a népszavazás a déli területek függetlenségéről, amely új polgárháborút vagy békét is hozhat, ha egyáltalán megtartják.
A déliek szerint az egész választást egyetlen ember érdekében tartják meg, ez pedig az elnök, Omar al-Basír, a választás egyértelmű esélyese. Az északi – arab mozlim – politikus nem érezheti magát biztonságban, hiszen a hágai büntetőbíróság körözi őt a dárfúri vérengzésekben való részvétele miatt, ezért úgy gondolja, egy nagy- arányú választási győzelem megerősíti pozíciójában. Ezzel emellett kézben tarthatja a belpolitikai eseményeket, befolyásolhatja a népszavazás eredményét, s megtarthatja az egységes ország olajban gazdag déli területeit. A politikai reformfolyamat lassúsága és a logisztikai problémák miatt nemrégiben az Egyesült Államok, Norvégia és Nagy-Britannia felszólították Kartúmot a nagyobb igyekezetre, s leszögezték, a jövő januári népszavazást mindenképp meg kell tartani. Peking azonban semmiféle nyomást nem gyakorolt a szudáni kormányra, minthogy a déli olajmezők nagy részén van kínai érdekeltség, ezért nem akar megbízható nyersanyagszállítójának belpolitikai ügyeibe avatkozni. Helyette a gyümölcsöző kereskedelmi viszonyokat fejleszti, és olajért cserébe fegyvereket szállít az országba. A SIPRI nemzetközi konfliktuselemző társaság kimutatása szerint azonban a fegyverek túlnyomó része nem kínai, hanem orosz.
Az egyébként is bonyolult helyzetet tovább kuszálja az, hogy a déli, főként fekete-afrikai népek által lakott terület sem egységes, amely különállást az északiak a dárfúri vérengzések támogatásával próbáltak erősíteni. A függetlenséget egyébként szinte senki nem támogatja, tartva attól, hogy az ország további dezintegrálódása visszahozhatja a polgárháborút, Dél-Szudán pedig törzsi belharcok áldozatává válhat.
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében