A görög válság az EU jövőjét veszélyezteti?

Nemhogy fellendítené, sokkal inkább leállítaná a magyar gazdaság fejlődését az euró bevezetése, mivel jelentősen lecsökkentené a versenyképességünket – véli Róna Péter közgazdász. A görög mentőcsomag elfogadása ellenére a piacok tegnap sem nyugodtak meg, a forint is jelentősen gyengült, esett a budapesti tőzsde, és emelkedtek az állampapírok kamatai.

Szabadesésben a forint. A görög válság miatt a befektetők egyre gyanakvóbban néznek a magas költségvetési hiánnyal küzdő országokra, köztük hazánkra. Ennek következtében tegnap beszakadt a forint árfolyama is. A magyar fizetőeszköz egy napon belül több mint öt forinttal gyengült az euróval szemben, és késő délután átlépte a 276-os szintet. A svájci frankhoz képest is nagyon sokat veszített az értékéből a forint: a reggeli kereskedésben még 188,2 forinton járt az árfolyam, ám tíz óra körül a pénzünk zuhanórepülésbe kapcsolt, és lapzártánk idején, 191,74-es szintnél még megállíthatatlanul zuhant a mélybe. A dollár grafikonján szintén elég szomorú kép rajzolódik ki: az amerikai devizáért lapzártánk idején 210 forintnál is többet adtak. A magyar állampapírok hozamai a nap folyamán 25–30 bázisponttal emelkedtek. (Cs. L.)

Megsínylené az euró bevezetését a magyar gazdaság, amennyiben az euróövezet nem változtat a jelenlegi szerkezetén – nyilatkozta lapunknak Róna Péter közgazdászprofesszor, aki szerint az eurózóna jelenleg az esélyegyenlőtlenségre épül, ezért hazánk versenyképessége jelentősen romlana a csatlakozással. Róna szerint a közös európai valuta a fejlett országoknak kedvez, míg a periféria számára káros hatású.
– A felzárkózó államokat az euró a nemzeti valuta túlértékelése felé viszi, amely a magyar gazdaság esetében rontaná az exportkilátásokat, így összességében jóval előnytelenebb helyzetbe kerülne hazánk – érvelt a közgazdászprofesszor. Róna szerint az euró válságának távolról sincs vége, mivel a görög államcsődveszély csak egy gond a sok közül, a valós probléma a fejlett és a felzárkózó államok közötti szakadék mélyülése.
Hasonló tartalmú nyilatkozatot tett tegnap Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdászprofesszor, aki szerint „a görög válság az euró jövőjét veszélyezteti, és az illetékesek nem tettek meg mindent a fertőzés elkerülése érdekében”. A Columbia Egyetem tanára a BBC-nek nyilatkozva kifejtette: a közös valuta jövője korlátozott, ha az övezet alapvető intézményi problémáit nem kezelik.
– Ne gondolja senki, hogy a Nemzetközi Valutaalap–Világbank receptje a görög helyzet kezelésében a „szokásostól” eltérő eredményt hozna. A valódi megoldás a meglévő adósság átütemezése helyett annak legalább részbeni elengedése lenne – nyilatkozta lapunknak Torba Tamás gazdasági szakértő, aki szerint a helyzet hasonló Spanyolországban és Portugáliában is, az olasz és az ír problémákról már nem is beszélve.
– Pénzügyi és gazdasági szempontból az Európai Unió kettészakadni látszik: a stabilabb helyzetben lévő északi államok, valamint Ausztria, Németország és bizonyos mértékig Franciaország, továbbá a Benelux államok alkotják a „belső kört”, a többiek pedig a „perifériát” – mutatott rá Torba. Meglátása szerint a „belső kör” pénzügyi forrásai végesek, a válság eredményeképpen ugyanis nagymértékben megnőtt ezen országok államadóssága. Kérdéses tehát, hogy a törékeny gazdasági növekedés a görög mentőcsomag után kibír-e egy újabb krízist. Kiemelte: a lokális válságok az unió cselekvőképességét korlátozzák, a „donorországok” lakosságának véleményéről nem is beszélve.
Eközben a felerősödő piaci bizalmatlanság miatt ismét súlyos kritikák érik a hitelminősítő intézeteket. Michel Barnier, a pénzügyi szolgáltatásokért felelős uniós biztos tegnap kilátásba helyezte, hogy tovább szigorítják a minősítő intézetekre vonatkozó szabályokat, mert a december 7-én életbe lépő új szabályok nem bizonyultak elegendőnek. Legutoljára a Standard and Poor’s intézet okozott pánikot a piacokon, amikor Görögországot a „szemét” kategóriába tartozó kötvénykibocsátók közé sorolta. Barnier azt mondta, „meglepte a brutális leminősítés”.
Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap főigazgatója szerint már nem is érdemes hallgatni a minősítők véleményére, a legnagyobb francia szakszervezet elnöke pedig „magánmilíciáknak” nevezte őket.
Vezércikk a 7. oldalon