A valódi hit és a hamis próféciák

Mától szombatig Budapesten, a Ferenciek terén huszonkét, Makovecz Imre által tervezett, jurta formájú könyvsátorban harminckét egyházi kiadó kínálatával, nyolcezer kiadvánnyal, nyolcvankét újdonsággal várja az irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek kedvelőit a XVIII. Szent István könyvhét.

2010. 05. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha pünkösd hava, május, akkor Szent István könyvhét, szokta mondani Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója, aki immár tizennyolc éve a keresztény könyvhét eszmei irányítója és gyakorlati szervezője. Elmondta lapunknak, hogy ma délelőtt 11-kor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirályi utca 28. szám alatti, központi épületének dísztermében nyitja meg a könyvhetet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom– budapesti érsek. A hagyományoknak megfelelően a nyitóünnepen adják át a fesztivállal egyidős Stephanus-díjakat. Ezt idén teológiai kategóriában Farkasfalvy Dénes, a dallasi ciszterci kolostor polihisztor apátja, irodalmár, teológus, matematikus kapja meg. Az irodalmi kategóriában Kopp Mária pszichológus és a közelmúltban elhunyt Skrabski Árpád szociológus részesülnek a kitüntetésben.
Farkas Olivér szerint aki a fesztivál idején kijön a Ferenciek terére, meggyőződhet arról, hogy nem csak a hívők találnak ott olvasnivalókat. A könyvhét fő szervezője, a Szent István Társulat még a szocializmus éveiben is kiadott olyan nem teológiai és nem egyházi jellegű műveket is, amelyeket a világi kiadók még a tűrt kategóriába sem mertek belecsempészni, mint például Graham Green Hatalom és dicsőség vagy Antoine de Saint-Exupéry Citadella című munkáit.
Farkas Olivér azért is lehet méltán büszke mind a könyvhétre, mind a kiadójára, mert a Szent István Társulat munkájában egyesül múlt, jelen és jövő. Ne felejtsük el – hangoztatta az igazgató –, hogy amikor a XVI. században elkezdődött a könyvnyomtatás Magyarországon, teljes mértékben vallásos forrásból csörgedezett elő. A nyomdák először bibliákat, hitvitairatokat, vallásos irodalmat nyomtattak. S az is tény, hogy a Szent István Társulat a legrégibb, megszakítások nélkül, igazoltan jogi és történeti folyamatossággal működő magyar könyvkiadó. 1847-ben alakult meg, az 1848-as forradalom kitörését követő első május 1-jén kezdte el hivatalos működését, s folytatja immár százhatvankét éve megszakítás nélkül. A kiadó szellemi védőernyőt ad a könyvhétnek, de ez alá besorakozhat minden magyarországi történelmi egyház. Hazai szerzetesrendekhez kapcsolódó könyvműhelyek, protestáns könyvkiadók, katolikus sajtóorgánumok és katolikus egyházi kiadók, valamint magukat keresztény szelleműnek valló magánkiadók és terjesztők vesznek részt rajta. A műhelyek és a szerzők mától szombatig naponta reggel kilenctől este hétig várják a látogatókat. A sátrak előtt hétfőtől péntekig délután háromtól hatig összesen ötven szerző dedikálja munkáit, írók, költők, újságírók, teológusok, egyházi méltóságok együtt várják az olvasóikat. Csütörtökön a Háló közösségi házban lesznek könyvbemutatók. A szombati zárónapon a színpadon reggel tíztől délután ötig gyermekműsorok, játszóházak, tánccsoportok várják a családokat.
Az igazgató végül a Szent István Kiadó kínálatában tallózva felhívta a figyelmet többek között a Stephanus-díjasok műveire. Farkasfalvy Dénes Himnuszok című kötete kétnyelvű, a százhúsz eredeti, középkori latin verssel együtt olvashatók a tudós szerző magyar fordításai. Nekünk korábban is olyan kitűnő himnuszfordítóink voltak, mint például Babits Mihály és Sík Sándor. A különbség az, hogy a két nagy klasszikusnak azok a verziók álltak rendelkezésére, amelyeket barokk kori humanista szerzők átírogattak. Farkasfalvy Dénes az időközben keletkezett kritikai kiadásban helyreállított, rekonstruált eredeti szövegeket fordította le magyarra. A másik két díjazott, Skrabski Árpád és Kopp Mária, A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatban című, közös könyve is megjelenik a könyvhétre. A szerzőpáros a magyarság testi és lelki egészségének összhangját vizsgálta meg egy olyan reprezentatív kutatási program nyomán, amelyet már a pártállami években elkezdtek. Több mint húszezres mintavételi sokaság véleménye nyomán kiderült, hogy a magyar ember a boldogságot, a házasságot, a harmonikus családi kapcsolatokat és a gyermeket tartja a legfontosabb értéknek, ami eléggé érdekes egy olyan országban, ahol rendkívül magas a válások és a magára hagyott gyermekek száma.
A szépirodalmi kínálatra térve, Kindelmann Győző író válogatásában jelenik meg az Enyéim legyetek! – A magyar irodalom legszebb keresztény szellemiségű novellái című kötete, többek között Jókai, Mikszáth, Ambrus Zoltán, Ady, Sánta Ferenc műveiből. S hogy a különlegességekről is essen néhány szó. Michael Hesemann A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában című sikerkönyve tudományos, hiteles választ ad a mostanában egyre inkább elszaporodó, a biblia tanítását meghamisító dilettáns filmekre és könyvekre. Hasonlóan izgalmasnak ígérkezik Gál Péter pécsi teológiaprofesszornak a szinkretista, álvallási, áltudományos nézetek kihívására válaszoló A New Age – keresztény szemmel című könyve, amely tudományos alapossággal leplezi le a divatos, újkori lelkiségi köntösbe bújtatott, valójában keresztény- és vallásellenes eszmerendszereket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.