Balkáni szinten a hitelpiacunk

Az összes szomszédos országban olcsóbbak a hitelek, nálunk folyósítják a legdrágábban a kölcsönöket a pénzintézetek. A bajba jutott hazai ügyfelek ötöde azután sem tud fizetni, hogy a bank csökkentette a törlesztőrészleteket.

Jóval drágábbak a hitelek Magyarországon, mint a környező országokban, de még a Baltikumban sem kell olyan magas kamatot fizetni, mint nálunk. Az euróhitelek csak Bulgáriában kerülnek többe, mint a hazánkban működő pénzintézetek által kínált kölcsönök. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számaiból kiderül, hogy tavaly december végén a kelet-közép-európai országokban általában három és négy százalék között mozgott a közös fizetőeszközben jegyzett hitelek kamata, az öt százalék pedig már kifejezetten magasnak számított. Ennek ellenére Magyarországon majdnem nyolc százalékot kellett fizetni a kölcsönök ezen fajtájáért. Ráadásul a forinthiteleket, tehát a helyi devizákat tekintve sem állunk jobban.
*
A környező országok közül egyedül Romániában magasabb a lejben jegyzett kölcsönök kamata. Az MNB számai szerint 2009 decemberében majdnem kétszer akkorák voltak a forinthitelek kamatai, mint a Csehországban a koronában folyósított kölcsönök rátái. A friss adatok szerint márciusban a lakáscélú forinthitelek kamata 9,42 százalék volt, míg a fogyasztási hiteleké meghaladta a 16 százalékot.
Lapunk kérdésére Tabák Péter, az MNB pénzügyi stabilitási szakterületének vezetője elmondta: a hitelkamatok közötti különbségek egyik oka az lehet, hogy a különböző országokban más és más termékek terén alakult ki verseny a bankok között, ezért az árak is másképp mozognak. Arra viszont nem felelt a szakértő, hogy mi lehet annak az oka, hogy (mint az a mellékelt grafikonon jól látszik) szinte minden országban hasonlóképpen alakulnak a kamatok, miközben Magyarországon elszabadultak a hitelek árai.
Az MNB legfrissebb hitelezési felmérése szerint az idei év első három hónapjában a bankok csökkentették a szabad felhasználású jelzáloghitelek árát és a feltételeken is lazítottak. A lakáshitelek esetében azonban még magasabbra tették a lécet, nagyobb önerőt és értékesebb fedezeteket követeltek meg. A lakáscélú hitelek esetében a bankok 55 százaléka szigorított a feltételeken, míg a fogyasztási hiteleknél a bankok 15 százaléka enyhített az előző negyedévhez képest.
A felmérés szerint a jövő a forinthiteleké, ugyanis egyre többen szeretnék elkerülni az árfolyam-ingadozásból származó kockázatokat. A devizahitelek visszaszorulását az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is üdvözölné. Thomas Mirow, a szervezet elnöke tegnap arra figyelmeztetett, hogy a kelet-közép-európai országokban fel kellene hagyni a fogyasztási célokat szolgáló devizaalapú hitelezéssel. Mirow szerint emellett a devizakölcsönök folyósításához magasabb hitelképességi követelményeket kell szabni a fedezettel nem bíró hitelfelvevőkkel szemben, mint a helyi valutában nyújtott kölcsönök esetében.
Úgy tűnik, ezen elképzelések hazánkban valóra válnak, mivel nemsokára még alaposabban utánanéznek majd a pénzintézetek, hogy kinek adnak hitelt. Júniusban életbe lép az úgynevezett hitelezhetőségi korlát, amely azt határozza meg, hogy a jövedelem hány százalékát fordíthatják a családok a hitelek törlesztésére. Ugyanakkor az MNB szakemberei elmondták: nincsenek kőbe vésve azok a szabályok, amelyek meghatározzák, hogy mit lehet elfogadni jövedelemként, és mit nem. Vagyis ezentúl nemcsak azért lesz érdemes körbejárni a bankokat, hogy megtudjuk, melyikük a legolcsóbb, hanem azért is, mert előfordulhat, hogy míg az egyik pénzintézet viszszautasítja a kérelmünket, mondván, az meghaladja a fizetésünkből kiszámolt limitet, egy másik nem gördít akadályt a kölcsön elé.
Az MNB azt is megvizsgálta, hogy segített-e a nehéz helyzetbe került adósokon a hitelek törlesztőrészleteinek csökkentése. A felmérésből az derült ki, hogy a könnyítést kapott ügyfelek ötöde továbbra sem tudja törleszteni a lakáshitelét, míg a szabad felhasználású kölcsönök esetében minden negyedik ügyfél fizetésképtelen maradt a segítség igénybevétele után. Míg a lakáshitelek esetében tavaly év végén még három százalék körül járt azok aránya, akik jelezték a bankoknak, hogy nem tudják fizetni a hitelüket, ezért könnyítést kérnek, addig március végén ez az arány négy százalék körül mozgott, júniusban pedig várhatóan eléri az öt százalékot. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél még rosszabb a helyzet, ezeknél a kölcsönöknél december végén öt százalék volt a segítségre szorulók aránya, most nyolc százalékon jár, de a várakozások szerint júniusban már minden tizedik adós támaszra szorul majd.
Az elmúlt hónapok szigorításai különösen sújtják a vállalatokat. A jegybank felmérése szerint a bankok helyzete nem indokolja a hitelezés visszafogását, ám azok a kockázatoktól tartva továbbra is nagyon megnézik, hogy kinek adnak kölcsön. – Bár a 2007 óta tartó szigorítási ciklus véget érhet, a szigorú hitelezési feltételek fennmaradása továbbra sem támogatja a gazdasági fellendülést – olvasható a jegybank közleményében.