Brazil Anonymus Pesten

Budapest inkább sárga – mondja José Costa (Leonardo Medeiros), a sikeres brazil fantomíró, amikor egy ferihegyi kényszerleszállás miatt a magyar fővárosban köt ki. José Costa nyelvbűvész, mások alá dolgozik, kortárs Anonymusként tehetségtelen írókat visz sikerre, míg idegileg bele nem roppan az önkéntesen vállalt névtelenségébe.

Walter Carvalho kétórás drámája akkor érdekes, ha kíváncsiak vagyunk a brazil perspektívából láttatott, egzotikus Budapestre, valamint ha filológiai-hermeneutikai érdeklődésünk meghaladja az átlagot. Mert mit csinál egy hivatásos szellemíró? Szüntelen prostituálódik. Jó pénzért beszédeket, verseket, regényeket ír másoknak, hogy a babérokat az üzletfelek arathassák le.
A történet vázát két nő adja, a Rio de Janeiró-i feleség (Giovanna Antonelli) és a pesti Írók Boltjában megismert magyartanár. A férfit ide-oda űzi a megértettség vágya, mígnem brazil felesége Costa egyik sikeres munkája miatt bele nem szeret a feltételezett szerzőbe. Az önkéntes száműzetés most válik halálosan komollyá, mert a szellemíró az anyanyelvét is eldobja magától, és Budapestre költözik. Másnak írni, mássá válni akkor a legnehezebb, ha közben nyelvet is változtat az író; mint José Costa fogalmaz a filmben, miközben az egyik nyelvet a másikkal helyettesíti, a feje olyanná válik, mint egy renoválás alatt álló ház.
Nemcsak az övé: a nézőé is. Carvalho nem tudja tartani a stílust, a ritmust, a borghesi modorban kezdett dráma olykor pacsuliszagú lesz, máskor film noir-os sötét tónus járja át, kísérleti filmes szédületbe csap, leül, aztán felpörög, csetlik-botlik, mint a részeg cserebogár, de a legfőbb hibája az, hogy képtelen a figurákat közel hozni, megszerettetni, megértetni a befogadóval. Rokonszenv nélkül pedig hamar kínkeserves unalomba csap át a filológiai thriller, nem érdekel minket már sem az exnej, sem a teljesen hiteltelen magyartanár, és legkevésbé az egyre erősebb skizoid tüneteket produkáló José Costa, aki beszélni ugyan még nem tud, de egy verseskötetet már prímán összehoz – magyarul.
Egy jelenet mégis megmarad: áll a szellemíró a vajdahunyadvári Anonymus-szoborral szemben, és ez a szép történelmi párhuzam, ez a lélegzetvételnyi szünet a filmben többet mond a szellemírólétről, mint Costa José összes viharvert monológja.
(Budapest. Színes, feliratos, magyar–brazil–portugál romantikus dráma, 113 perc, 2009. Rendező: Walter Carvalho. Forgalmazó: Mozinet.)