Vetélkedő vagy lelkiélet-kibeszélő műsor harsány berendezése: fényes, kirívó öltözetű férfiak és nők készülnek a nagy párbajra. A középpontban a showman-maffiózóként, fényes zakóban, laza szivartartással megjelenő Frigyes király (Gáspár Sándor). A bulvárcelebek mindennapjaiba helyezte át Shakespeare vígjátékának franciaországi udvartartását Rudolf Péter rendező az Új Színházban: kézi kamerát tartva Hirtling István vetíti ki az eseményeket, így Orlando (Huszár Zsolt) és az izomagyúvá formált birkózóbajnok (Czapkó Antal) küzdelmét, bulvárlapba illő pszeudohírként tálalja Rosalinda végkielégítés nélküli, azonnali kirúgását, a bajban igazi barátként viselkedő unokatestvér, Célia szolidaritását.
A rendező aztán rusztikus világba, az ardennes-i erdőkbe tükrözi az udvart: itt már zord körülmények között, igazabb módon tengeti mindennapjait a száműzött herceg, akit szintén Gáspár, alattvalóit pedig az előbbi celebtársaság megjelenítői adják. Az ellenudvarjelleg kiemelése s a modern populáris közeg kellő mértékű alkalmazása a legnagyobb erénye az adaptációnak. A megbízhatóan, minden alakításában jó Gáspár Sándor mellett a legutóbb Casanovaként, illetve A hattyú Albert hercegeként tehetségét megmutató Almási Sándor, Pokorny Lia, Pálfi Kata, Fodor Annamária és Hirtling István jelenléte meghatározó. A rendezés egyenetlenségei, a feleslegesen meghagyott, talán a próbafolyamat szülte lazaságok nemcsak a vélt koncepciót, hanem az egyenletes nézői figyelmet is gyengítik. Talán a néhány hetes pluszháttérmunka az, ami még hiányzik az előadásból.
Operettek, mesejátékok, régi történelmi kalandfilmek atmoszféráját elegyíti a békéscsabai új Csínom Palkó. A teátrum úgynevezett porondszínházában, egy színházi térré alakított cirkuszsátori enteriőrben nem Farkas Ferenc ismert zeneműve, hanem Szokolay Dongó Balázs, Ferenczi György és Bolya Mátyás népzenei fundamentumon nyugvó modern muzsikája adja meg az alaphangulatot: Ferenczi György indítja magyaros fehér ingben az előadást, oldalt pedig a Rackajam húzza.
A fehér szín egyébként is uralkodik a kétfelvonásos darabban: a Rákóczi-kor romantikus hangszerelésű, a boldog befejezésre kihegyezett történetben kurucok és labancok – feltehetőleg az egy néphez való tartozást kifejezendő – egyaránt tetőtől talpig fehérben hajtják végre dicső vagy éppen gonosz cselekedeteiket. Még a bundás ördög erős szőrzete is szürkésfehér. Szinte világítanak a lovakat helyettesítő, különböző formára terveztetett kerékpárok.
Név szerinti karambolesély. Ez talán annak köszönhető, hogy a rendező interaktív színészeket is felvonultat önkéntes alapon: vállalkozó kedvű nézők kuruc- vagy banditajelmezt öltve felcsaphatnak egy toborzó- és egy párbajjelenet erejéig csoportos szereplőnek. Néha egy-egy mondat is jut nekik. A színészek közül Szőke Pál (Bandavezér) és a békéscsabai nevelésű Gulyás Attila (Palkó), Tege Antal (Tyukodi), Bányai Ágota (Kati, a menyasszony), Vadász Gábor (Jankó) emelkedik ki a nemzeti kérdésekkel foglalkozó, ám azokat nem tüntetően s avíttasan bemutató darabból.
(Shakespeare: Ahogy tetszik. Új Színház. Rend.: Rudolf Péter. Zalán–Greifenstein: Csínom Palkó. Békés Megyei Jókai Színház. Rend.: Greifenstein János.)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
