A kormánybiztos nem tudja. Cáfolta tegnap Huszty András, hogy az expó előkészületei során a Miniszterelnöki Hivatal kormány közeli cégekkel kötött volna több millió forintos tanácsadói szerződéseket. A kormánybiztos a Kossuth Rádiónak azt mondta: nem tudja értelmezni a vádakat, amely alatt a lapunk által bemutatott szerződések listáját érti. Mint mondta, eddig körülbelül húszmillió forintot költöttek a tanácsadói szerződésekre, ami szerinte a 3,2 milliárd forintos költségvetéshez képest nem sok. Ez azért érdekes, mert, mint lapunk rámutatott, már az építészeti tervpályázat 2008-as kiírása előtti évben a különféle cégek tanácsadásai jócskán meghaladták a húszmillió forintot. Emellett például Huszty két közvetlen munkatársa az évek során 17 millió forintnál nagyobb összegeket vághatott zsebre, ugyancsak tanácsadásért.
Kampányszerű hurráoptimizmus, jól sikerült nyaralások után tett üres ígéretek – így értékelik a magyar vállalkozók érdekképviseletei azokat a nyilatkozatokat, amelyeket az elmúlt években tettek a balliberális kormány Kínában megfordult képviselői. Márpedig a tudósítások szerint 2006-tól – amióta hazánk elhatározta, hogy hárommilliárd forintot meghaladó költségvetésből részt vesz az idei sanghaji világkiállításon – több állami vezető is azt hangoztatta: óriási lehetőségek várják a kínai piacon a magyar szakembereket. Így például a lakás- és építőipari cégeket, amelyek munkát és komoly beszállítói lehetőségeket kapnak a világkiállítás pavilonjainak építésében és az infrastrukturális fejlesztésben. – Különösen a magyar építészeket várják Kínában – mondta 2006-ban a Világgazdaságnak az akkor még az önkormányzati tárca alatt működő, azóta viszont már megszüntetett Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke. Borsi László, aki államtitkári pozíciót is betöltött a Gyurcsány-kormány Fészekrakó programjában, ezzel egy Kínában tett hivatalos látogatása után lelkesítette a magyar vállalkozókat.
– Az elmúlt években semmilyen megkeresés nem történt a kormányzat részéről a hazai építőcégek felé, ami arról szólt volna, hogy vegyenek részt a sanghaji expó előkészületeiben – mondta kérdésünkre az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének igazgatóhelyettese. Pete Zoltán rámutatott: nem is volt reális ez a kinyilatkozás, hiszen a kínai órabérekkel és a munkaerő-túlkínálattal egyetlen magyar cég sem tudná felvenni a versenyt, habár kétségtelen, a távol-keleti ország piacán való bemutatkozást többen üdvözölnék. Önerőből azonban ez szinte lehetetlen – jegyezte meg a szakember.
Ám nem csupán a magyar építőipar számára maradt zárva a kínai nagy kapu. 2007-ben a gazdasági tárcát irányító Kóka János fejtette ki, hogy az idei expó kiváló lehetőség lehet a magyar termékeknek a piacszerzésben, míg Göncz Kinga külügyminiszter és Szili Katalin házelnök arról beszéltek, hogy Magyarország lesz a sanghaji világkiállítás európai promóciós központja, ahonnan információkkal, pályázati lehetőségekkel árasztják majd el a cégeket. Úgy tudjuk, az elképzelésekből mára semmi nem valósult meg, sőt az állam egyetlen érdekképviseleten keresztül sem támogatja a termékek, hungaricumok kínai megjelenését.
– Díjmentesen kihasználhatják a magyar pavilon tárgyalási lehetőségeit a cégek, több érdekképviselet jelezte már, hogy építőipari, energiaipari vállalkozókból álló delegációt küld az expóra – közölte lapunkkal Huszty András, a magyar– kínai kapcsolatok kormánybiztosa, aki szerint ehhez állami támogatást nem kapnak. Hozzátette: inkább azoknak éri meg a kiutazás, akik már egyébként is rendelkeznek üzleti kapcsolatokkal Kínában.
