Herta Müller az unió naivitásáról

Herta Müller, a Bánságban született, német származású, irodalmi Nobel-díjas írónő Brüszszelben beszélt legutóbbi könyvének, a Lélegzethintának és korábbi írásainak fő témájáról: a diktatúra alatti életről. Müller úgy öszszegezte véleményét az irodalom és a politika kapcsolatáról, hogy „az irodalom nemcsak politikai lehet, hanem annak is kell lennie”.
A Passa Porta irodalmi házban tartott előadásában azonban nem a múltra, hanem a jelenre összpontosított, miközben egyáltalában nem kereste az Európai Unió kegyét. Sőt teljes nyersességgel fejezte ki elégedetlenségét azzal az unióval szemben, amely semmiféle nyomást nem gyakorol az új tagállamokra, hogy szembenézzenek kommunista múltjukkal. Azt mondta, az EU naivan és gyorsan vette fel e kommunista utódállamokat, amelyek most trükkös akadályokkal hátráltatják az unió munkáját. Azt mondta: „több tucat olyan embert ismerek, akik Romániában a Securitaténak dolgoztak, és most magas beosztásban vannak – következmények nélkül”.
Hogy Müllernek mennyire igaza van, azt aláhúzza egy különös módon, a szakma berkein belül visszhang nélkül maradt kötet, amely Románia és az Európai Unió: hogyan győzte le a gyenge az erőset? címen tavaly jelent meg egy brit kiadónál. Szerzője, Tom Gallagher professzor nem kevesebbet állít, mint hogy Bukarest volt kommunista vezetői becsapták az uniót azzal, hogy Románia tagsága fejében reformokat hajtanak végre. Romániát felvették, a reformok elmaradtak. Az írónő állítását alátámasztja az a folyosói „pletyka”, amely szerint a mai román titkosszolgálatnak a Securitatéből átörökölt tagjai kilopják az unióból a felvételi vizsgák kérdéseit és helyes válaszait, hogy a volt kommunista apparatcsik családok gyerekeinek azokat átjátsszák, akik azután könnyedén veszik a felvételit. Mint az írónő mondta: „A régi emberek olyan nagy befolyást szereztek, hogy csaknem teljes mértékben restaurálták régi hatalmi hálózatukat, amelynek révén mindent tudnak, és egymást segítik. Ez a diktatúra második élete: más körülmények között, másként szervezve, ideológia és szocializmus nélkül.”
Herta Müller példaként említette azt a szekust, aki őt figyeltette. Radu Tinu jelenleg a legnagyobb osztrák biztosítótársaság egyik romániai vezetője. Tavaly még azt is mondta Müllerről, hogy elmebeteg.