Kifogásolt minőségalapú háziorvosi díjazás

Még meg sem kezdték a háziorvosok teljesítményalapú díjazását, máris a rendszer felülvizsgálatát kéri több szakmai szervezet. Állításuk szerint nem megfelelők a minőséget mérő mutatók, ráadásul nem is pluszforrásból, hanem a többiek kárára jutalmaznának egyes doktorokat.

2010. 05. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Júliusi jelentéseik alapján októbertől többletpénzhez juthatnak azok a háziorvosok, akik minőségi munkát végeznek – jelentette be a napokban Székely Tamás egészségügyi miniszter. A minőség-ellenőrző rendszer tizenegy mérőszámot, indikátort tartalmaz, egyebek közt a betegek szűréseken való részvételét, a krónikus betegek utógondozását. Az országos átlagtól való pozitív eltérést pontozzák, ezután jár többletpénz. Székely Tamás közölte: a rendszer tesztüzemmódban január óta működik. Erre az évre 300 millió forintot különítettek el a jól teljesítő háziorvosok többletfinanszírozására, ami fejenként átlagosan néhány tízezer forintot jelenthet, de az összeg akár a 100 ezret is elérheti – tette hozzá.
– Vannak aggályaim – fogalmazott Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Háziorvosi Szekciójának vezetője. Olyan indikátorokat, azaz mérőszámokat alkalmaznak, amelyek alkalmatlanok a minőség mérésére, mert teljesíthetetlenek vagy szakmailag elfogadhatatlanok. Például csak az minősül jól teljesítő orvosnak, aki a zsíranyagcserére ható gyógyszerek közül kizárólag a legolcsóbbat írja fel. Vagy az, aki évente 4-szer végez átlagvércukorszintet jelző laborvizsgálatot a betegeknél. De miután csak 3 hónap elteltével kérhető újabb laborvizsgálat, ha bármelyik egy nappal elcsúszik, akkor már nem teljesíthető az évi 4 mérés.
Mára kiderült az is, hogy az erre a célra rendelkezésre álló 300 millió forint nem pluszforrásból származik, a pénzt a zárt finanszírozási kasszából különítették el. Ez azt jelenti, hogy egyes háziorvosok kevesebb pénzt kapnak majd, hogy mások többlethez juthassanak – szögezte le Kertai Aurél.
Ezt kifogásolta többek között Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke is. Mint mondta: támogatják, hogy a finanszírozás a teljesítménydíjazás felé mozduljon el, de csak akkor, ha valóban pluszpénz kerül a rendszerbe. Szerinte a rendszer további tesztelésére is szükség lett volna, mert csak most derült ki, hogy szoftverhiba miatt számos házi-gyermekorvosnak a jelentésében nem szerepelnek egyes indikátorok. Huszár András leszögezte: ezek a mérőszámok nem alkalmasak arra, hogy átfogó értékelést nyújtsanak az orvosok munkájáról – persze lehet, hogy kezdetben ez nem is baj –, csak adalékként szolgálhatnak a minőség méréséhez – szögezte le.
A hónap végén egyébként konszenzuskonferenciát tartanak az alapellátásban dolgozó orvosokat képviselő szervezetek, ahol igyekeznek majd összegezni azokat a jogszabályokat, amelyeknek a módosítását a következő kormánytól remélik. Ezek között lesz többek között a most említett, minőségalapú finanszírozási rendszer és a gyógyszerfelírást korlátozó rendelet is.

Védelem. A Magyar Kórházszövetség egységes és szervezett fellépést sürget az egészségügyi intézményekben elharapózott erőszak ellen, ugyanis háromnaponta éri rendőri beavatkozással végződő inzultus munkavégzés közben az orvosokat, nővéreket – írta a Népszabadság. Az Európai Munkakörülmények Szervezet felmérései szerint az egyes szakmák közül az egészségügy a legveszélyeztetettebb a fizikai, valamint a pszichikai erőszak szempontjából.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.