József Attila a szigetre vihető egy szál költő – írja egy helyütt Tandori Dezső. Lírája a tiszta költészet iskolapéldája, elmondták ezt már sokan, A tisztaság könyve című tanulmánykötet azonban minden eddiginél mélyrehatóbban elemzi a tisztaság mibenlétét.
A szerzőpáros egyik tagja, Cseke Ákos az eszmetörténeti áttekintést követően az egész életműből szemezgetve elemzi a tisztaság akarásának stációit. Kiemelt fontosságot tulajdonít a költő levelezésének, valamint a szerelmi költészete csúcspontjaként emlegetett Ódának. A fiatal költőnél elsősorban a nőiséghez kapcsolható a megtisztulás emésztő vágya, amely a fizikai örömön felül magasabb lét igézetét is magában hordozza. A szerelem tapasztalatain túl ugyanis istenismereti lehetőséget látott, „Istenhulladékot, Istendarabkákat” keresett a nőkben is. A számos csalódást megélt költő számára épp ezért vált valódi keserűséggé a szerelem élményének és egy igaz társnak a hiánya, mivel így megfosztatott a lélek erkölcsi, metafizikai összhangjától s a tisztaság legobjektívebb megtapasztalásától, az istenélménytől is. „A szerelem semmi más, mint a test szörnyű erőfeszítése, hogy ő is oly végtelenül szabad és örökkévaló legyen, mint a szellem, tehát hogy szellemmé váljon. Ez megint kettősségét igazolja, mert ezzel egyúttal magát öli meg a test – kiradírozza magát a világból, hogy ne legyen más, csak szellem, mert azt hiszi, ő is azzá válik, holott csak egyszerűen megszűnik élni” – írja levelében. A szerelem/szeretet hiányából fakadó kiszolgáltatottság lett József Attila életének igazi tragikuma és költészetének mozgatórugója, amely végül az élettől való megtisztuláshoz, halálához vezetett.
Míg Cseke Ákos az esztétikai és filozófiai hátteret járja körbe, addig Tverdota György irodalomtörténeti szempontból vizsgálja a tisztaság fogalmát a modern kori purizmus problémáján keresztül. Könnyed hangnemben ismerteti az 1920-as években kialakult poésie pure hátteret és annak későbbi alakulását. József Attila 1926–1927-es párizsi tartózkodásának idején találkozott a tiszta költészet áramlatával, amely legfőképp Paul Valéry, Edgar Poe, Baudelaire és Stéphane Mallermé nevéhez köthető. A marxizmus hatása alatt álló költő, a tiszta költészetet korábbi nézeteivel egyesítve, végül rátalált egy olyan keskeny sávra, egy Baudelaire-ével rokonságot mutató poétikára, amelyben a tiszta poézis és a politikai cselekvés elegyedik. E korszakának egyik csúcspontja a Medáliák, amellyel a tanulmány második fele foglalkozik.
Amint a tartalom és a forma, úgy egészítik ki egymást Cseke Ákos és Tverdota György tanulmányai, s világítják meg egészében a tisztaságelvet, még ha teljes egészében lehetetlen feltárni is azt. A tisztaság vágya mélységesen emberi tulajdonságunk, de maga a tisztaság az ember számára elérhetetlen állapot, lakatlan sziget – József Attila költészete mégis a leghasonlatosabb ehhez a szigethez.
(Cseke Ákos–Tverdota György: A tisztaság könyve. Universitas Kiadó, Budapest, 2009. Ára: 2835 forint)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
