Az idei állami költségvetésben 4,5 milliárd forintot irányzott elő a kormány lakossági vízdíjtámogatásra, ami megfelel a korábbi évek gyakorlatának. Csakhogy a 4,5 milliárdból egymilliárdot állítólag máris elvontak belvízvédekezésre. Az állami díjkiegészítést az indokolja, hogy az ország 727 településén a víz- és csatornaszolgáltatás tényleges költsége a lakosság számára szinte megfizethetetlenül magas. Ez jellemzően a hegyvidéki és Balaton-parti településekre igaz. Az érintett hegyvidéki falvak esetében azért kerül sokba a szolgáltatás, mert egészséges vizet adó kutak hiányában távolról, bonyolult vezetékrendszeren kell odaszállítani az ivóvizet, a balatoni üdülőterületeken pedig azért nagy a ráfordítás, mert csak az év három hónapjában üzemel teljes kihasználtsággal a vízmű, míg az üdülési idényt követően a fogyasztás szintje 20 százalékra csökken azonos üzemeltetési költség mellett. Állami díjkiegészítés hiányában aranyárban mérnék az ivóvizet, ami nemcsak szociális katasztrófát idézne elő, de az ivóvízhez való hozzáférés alkotmányos jogintézményét is megkérdőjelezné.
A vízdíjtámogatás eddig úgy működött, hogy a kormány évről évre meghatározott egy küszöbértéket, aminél nem lehet magasabb a lakossági díj. Ez a küszöbérték tavaly 435 forint volt köbméterenként az ivóvíz és a csatornaszolgáltatás esetében egyaránt. Az emberektől beszedhető díj és a tényleges ráfordítás különbözetét a sokéves gyakorlat szerint az állam az önkormányzaton keresztül juttatta vissza a vízműnek. Az állam eddig az év elején határozta meg a küszöbértéket és írta ki a lakossági díjtámogatásra vonatkozó pályázatot, amire az érintett önkormányzatok jelentkezhettek. Idén azonban nem ez történt. E cikk készültekor a Szabó Imre vezette szaktárca még nem hirdette ki sem a küszöbértékeket, sem az önkormányzati pályázatot, noha a szolgáltatók az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján már januártól az idei évre kalkulált kedvezményes áron számláznak.
Az egyik leginkább érintett vízmű a Bükk, Zemplén és a Mátra településein is szolgáltató Észak-magyarországi Regionális Vízmű (ÉRV Zrt.). Kovács Zsolt vezérigazgatótól megtudtuk, hogy a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva csak az inflációnak megfelelő 4-5 százalékkal emelték a szolgáltatás díjait. Amennyiben félelmeik beigazolódnak, és a szaktárca megnyirbálja a díjtámogatási keretet, annak háromféle következménye lehet. Az egyik lehetőség, hogy a vízmű saját eredményének kárára „lenyeli” a beszedett díj és a ráfordítás közti különbözetet. Ehhez a vízmű tulajdonosának a döntése szükséges, de akkor annak a felelősségét is vállalni kell. Sok vízművet egy ilyen döntés veszteséges üzemmé tehet, ami az eredményből finanszírozott beruházások elmaradását, uniós pályázati lehetőségek végérvényes elvesztését eredményezi. A másik elvi lehetőség, hogy a helyi önkormányzat a saját költségvetéséből finanszírozza a hiányt, ami a többnyire hátrányos helyzetű kis önkormányzatok esetében kizárható lehetőség. Marad tehát az egyetlen válasz: a lakossági vízdíjat kell a tényleges költségszinthez igazítani. Ez akár 1800 forintos köbméterenkénti vízdíjat jelent ott, ahol a lakosság nagy része munkanélküli vagy nyugdíjas, és aki dolgozik, annak a keresete is jóval az országos átlag alatt van. Ha ez bekövetkezne – véli az ÉRV Zrt. vezérigazgatója –, akkor várhatóan falvak tucatjainak elnéptelenedésével kell számolni, rövid távon pedig azzal, hogy sokan ismét az ásott kutak nitrátfertőzött vizét fogják fogyasztani .
A Magyar Víziközmű-szövetség elnöke, Ányos József megerősítette lapunk értesülését, mely szerint a szaktárca akár milliárdos nagyságrendű összeget kíván lehasítani a keretből. Bár hozzá is csak informális úton jutottak el a hírek, baljós előjelnek tartja a szaktárca hallgatását, a küszöbértékek és a pályázat meghirdetésének halogatását. Ha három héten belül a leköszönő kormány nem lép a lakossági díjtámogatást illetően, a vízműcégek akár már a második negyedévtől kezdve kénytelenek lehetnek újabb ártárgyalásokat folytatni az önkormányzatokkal, és a tényleges árat kiszámlázni a fogyasztóknak. Amennyiben nem a teljes díjtámogatási keretet, csak annak egy részét vonja el a szaktárca, akkor a küszöbérték emelkedik meg arányosan, ami ennek megfelelő díjemelést és egyúttal a lakossági terhek jelentős emelkedését vonja maga után.
Ez az, ami nem megengedhető – mondja az általunk megkérdezett Sisák Imre, Pásztó első embere. Pásztón és a környékbeli huszonkét településen az önkormányzati tulajdonú Dél-nógrádi Vízmű Kft. a szolgáltató. A cég éves bevétele 500 millió forint körül van, a vízdíjtámogatás pedig 110 millió forint. A pásztóiak már ma is bruttó 575 forintot fizetnek a víz köbméteréért, és 481-et a csatornaszolgáltatásért; az emelés a helyi jövedelmek tükrében elképzelhetetlen.
A szaktárcától eddig nem kaptunk hivatalos információt a keret megkurtításával kapcsolatban, de folyosói pletykákból úgy értesültünk, hogy személyesen a szocialista miniszter hozott olyan döntést, hogy a lakosságivízdíj-támogatás keretéből kell finanszírozni azoknak a településeknek a lajtos kocsikkal történő ellátását is, ahol a szolgáltatott vízben meghaladja az arzénszint az EU-norma szerinti határértékeket. Erre azért van szükség, mert a minisztérium nem hívta le időben az arzénmentesítési program uniós támogatásait, ezért a vízminőség-javító beruházások sem valósultak meg határidőre, ami kényszerhelyzetet idézett elő.
origo.hu
Autópályán cserélt kereket egy férfi Komáromban
